H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

Bevezetés

evangélikusok és reformátusok szerkezetükben és alap-énekkészletükben azonos protestáns énekeskönyveket használtak.

5 Protestáns felekezetek alá ebben a könyvben három felekezet tartozik: az evangélikus, a református és az unitárius. Az 1560-as évektől gyorsan radikalizálódó erdélyi és magyarországi reformáció újabb irányzatait nem minden kutató sorolja a protestantizmus általános fogalma alá. A modern szakirodalom két szélsőséges esete közül az egyik

6 a Szentháromság-tagadáson belül az antitrinitarizmustól a deizmusig helyezi el az irányzatokat, míg a másik

7 az unitáriusokat nem sorolja a protestáns felekezetek közé. Bizonyára nem egy éneklésről szóló munkának kell e kérdésben igazságot tennie, mint ahogyan az ún. „nem reformátori protestantizmus" és más fogalmak tárgyalása sem tartozik témánk körébe. A 16. század végéig három (evangélikus, református és unitárius) felekezet hozott létre jelentősebb reformációs énekanyagot, majd ezt a 17. század folyamán fokozatosan gyarapította, s napjainkig egyes darabjait folyamatosan használja. Ez a fő oka annak, hogy protestáns énekköltészetként a fenti három felekezet énekkészletét tárgyaljuk. De utalnunk kell arra, hogy a szombatos költészet is megindult a 16. század utolsó évtizedében, s egészen a 18. század elejéig tovább fejlődött. A kritikai kiadás 153 szombatos éneket közöl.

9 Elöljáróban tehát, bármenynyire is leszűkítjük a protestáns fogalmat, utalnunk kell a kölcsönhatásokra. Több szombatos kézirat tanúskodik az unitárius Bogáti Fazakas Miklós-féle Zsoltárkönyv szombatos befogadásáról; néhány 16. századi gyülekezeti ének utat talált a 17. századi szombatos gyülekezetek felé;

1

0 unitárius forrásban megjelent olyan szombatos ének, amelynek szövegét az unitárius hitelvekhez igazították;" létezik olyan szombatos énekeskönyv, melynek szerkezete a protestáns gyülekezeti énekeskönyvekére emlékeztet: ünnepi énekek, különböző alkalmakra szólóak, tanító12 ak és végül temetési énekek követik benne egymást. " A protestáns énekek hatástörténetébe tartozik az is, hogy a szombatos énekszövegek egy része a 16. századi 5 H. HUBERT Gabriella, 1996. 82-89. 6L. pl. PIRNÁT Antal, 1961. 7L. pl. Szabó András szerkesztési elvét: Magyar Protestáns Irodalmi Szöveggyűjtemény, 1998. 1. 8 RÉVÉSZ Imre. 1934. 9 RMKT 17. század, 5. Varjas Béla, a sajtó alá rendező, a szombatosságot a „reformáció magyarországi mozgalmának utolsó hajtásaként, s bizonyos szektás értelemben annak legszélsőségesebb ágaként" jellemzi (5-13). 1

0/. m„ 443^144. 1

1 /. m., 557. 1

2/. m.,8. 8