H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
II. Az éneklést és énekszerzést meghatározó követelményrendszer
- Lorántffy Zsuzsanna Medgyesi Pálnak szóló üzenete: ne hagyják el azokat a régi karácsonyi énekeket, amelyekben nincsenek a zsoltárokkal ellenkező szók N13: 560. - Nemcsak a városi, hanem a falusi gyülekezetekben is a zsoltárokat éneklik (de szabad a zsoltárokon kívül egyéb szentírási énekeket is énekelni) - T36: Ί 4 γ. A Zsoltárkönyv használatának 17. századi elterjedését több tényező segítette elő: - 1635 után a gyülekezeti énekeskönyvek nagy része a ZsoltárkönyvveI együtt 119 jelent meg (erről 1. alább, az énekeskönyv-történeti 111. fejezetben). - Mind református (T5; T14; T39), mind evangélikus szerzőtől (Macsonkai Miklós) ismerünk olyan osztályozást, amely a zsoltárokat a különböző alkalmak szerint csoportosította, s ezzel elősegítette azok használatát. A genfi egyház gyakorlatának magyarországi megjelenéséről viszont nem rendelkezünk adattal. Genfben ugyanis kb. félév alatt végigénekelték mind a 150 zsoltárt. Az 1553-as, majd az 1562-es Zsoltárkönyv-kiadástól kezdve egy olyan táblázat található a kiadásokban, amely 25 vasárnapra elosztva felsorolja, hogy a vasárnap reggeli, esti és a szerdai istentiszteleteken melyik zsoltárt kell énekelni az istentisztelet kezdetén, valamint a prédikáció előtt és után. 12 0 - A 17. század második felétől kezdve többféle zsoltárprédikáció-kiadás jelent meg, amelynek népszerűsége, mint erre Juhász István rámutat, a puritán háttér mellett az erdélyi történelmi eseményekkel, háborúkkal és üldöztetésekkel is kapcsolatba hozható. 12 1 Az orthodox és puritán nézeteknek számos világi és egyházi támogatója akadt, de ezek egyike sem bizonyult olyan erősnek, hogy valamelyiket kizárólagos érvényre juttathatta volna. Az orthodox-puritán énekléssel kapcsolatos vitának három gyakorlati következménye lett: 1. A Zsoltárkönyv minden magyarlakta területen ismertté vált. A legjobb bizonyság erre, hogy a gályarabok a Zsoltárkönyv zsoltárait énekeltek fogságukban (Ν 18/1: 54, 86, 109, 121; Ν18/11: 99 [az Erős várat 12 2 is] 123, 126). Néhány zsol11 9 A 17. század második felében megszaporodnak az olyan adatok, amelyek a Zsoltárkönyv megvásárlásáról tudósítanak, ilyen pl. egy 1667-es udvartartási bejegyzés: vettem „Ket psalteriomot kotast f. 3." (SZT , VII, 288). 12 0 PIDOUX, Piérre, I). 1962, 62. 135. 12 1 JUHÁSZ István, 1996. 12 2 Az Erős várunk nekünk az Isten (RPHA 392) egy egészen másfajta használatáról is rendelkezünk adattal: Homonnai Bálint énekelte hajdúival a törökök elleni csatában. Az egyik hajdú virágéneknek nevezte a zsoltárt. Ehhez naplójában Homonnai a következő megjegyzést fűzte: „ketseg nélkül ez nem olvasta az Szent Soltart. mert ö hajdú szegeny" (1. RMKT 17. század. 66
