H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

Bevezetés

BEVEZETÉS' „Nem leg kissebnek alétandó dolog, jol meg tudni, minéműnek kellessek lenni az mi éneklésünknek" - hangzik az 1629-es énekeskönyv előszavában." Az éneklésről való gondolkodás igen korán megjelent a magyar protestáns irodalomban. Teológiai alapját (1 Kor.' 14, 40) szinte minden énekléssel kapcsolatos korabeli munka megadta: „minden szépen és rendben történjék".

4 A 16-17. századi magyar protestáns (evangélikus, református, unitárius) éneklésről szóló korabeli tanok és vélemények az egyháztörténet, a himnológia, az irodalom- és a kritikatörténet körébe tartoznak. Egyháztörténeti leg fontos, hogy valamennyi jelentősebb protestáns szerző, főleg az alapvetés idején, a 16. században, egyben énekeskönyv-szerkesztőként vagy énekszerzőként is tevékenykedett. Közismert, hogy már az egykorú források milyen nagy szerepet tulajdonítottak az énekeknek a protestantizmus elterjesztésében. Az egyháztörténeti eseményekkel általában párhuzamosan és kölcsönhatásban alakult az éneklés története, de vannak a 20. századi ökumenizmusig előremutató, az azonos protestáns, s nem a felekezetileg eltérő vonásokat hangsúlyozó fejlődési irányok is. A közös protestáns gyökerek ugyanis az éneklésben olyan erősek voltak, hogy ezt az örökséget valamennyi felekezet továbbvitte, sőt a 17. század 30-as éveitől kezdve jó ideig az 'A könyv szakirodalmi anyaggyűjtése 2000. szeptember l-jével zárult le. A 2000 után megjelent munkák csak néhány esetben kerültek bele az adattárba vagy az elemzések közé. "Vö. RMNy 1438: ( )

3

v. Lorenz Biewer tulajdonképpen egy korábbi, ismeretlen szerző énekeskönyv-előszavát idézi. ' A bibliai könyvek rövidítése a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa által fordíttatott Biblia alapján történik (Bp.. 1975). 4 Lethenyei István, csepregi evangélikus lelkész lefordította, és a csepregi iskolának tankönyvül szánta Leonhard Hutter Compendium locorum theologicorum c. művét. Az egyházi rendtartásról a következő olvasható ebben: „Az Ceremóniác és külső rend-tartásoc felöl való emberi rendelésec, szereztettenec az Anya szent Egy-házban való illendő rendért, és a kegyes oktatásnac meg tartásáért. [...] Hlyen az idöknec. innepeknec és a ruházatoknac külömbözési: ismeg az énekléseknec rendelési, az olvasásoc. az könyörgésec, és efféle egyéb szent gyakorlásoc." (RMNy 1602:158.) 7