H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

II. Az éneklést és énekszerzést meghatározó követelményrendszer

alapján nem lehet meggyőzően elkülöníteni az őskeresztények gyülekezeti éneké99 nek különböző formáit." Rajeczky Benjamin az őskeresztény korra vonatkoztatva megállapítja: „Tekintve, hogy a zsoltár később is gyakran szerepel himnusz vagy ->3 canticum néven, a három név minden valószínűség szerint szinonima."" Csomasz Tóth Kálmán szintén ezt hangsúlyozza: „Első pillantásra úgy látszik, mintha az újszövetségi ének három különböző típusáról volna szó. Ilyen felosztás azonban betű szerinti és erőltetett biblicizmus lenne... A három elnevezés eltérését pontosan felderíteni nem lehet. Valószínűleg ugyanazt jelentették más-más szempontból. A »zsoltár« lehetett a zsidó-keresztyének számára használatos elnevezés, a »himnusz« (dicséret) a görögöké, a »lelki ének« szó pedig sajátos keresztyén és egyházi rendeltetésükre utal." 2

4 Czegle Imre úttörő munkája sajnos évtizedekig kéziratban rejtőzködött.

2

5 ezért csak újabban kerülhet bele a tudományos köztudatba. Himnológiai alapmüvében külön alfejezet foglalkozik a zsoltár-dicséretlelki ének fogalmak összefüggésével és különbségével. Czegle részletesen áttekinti a három énekfajtáról vallott legfontosabb nézeteket a Bibliától kezdve 1949ig. Összefoglalásában megállapítja: „Az első századok szóhasználatában a zsoltár, dicséret és lelki ének egymással felcserélhetők voltak," később pedig a zsoltárok alatt a Zsoltárkönyv énekeit értették. Czegle hajlik arra, hogy - Kálvin, R. Ch. Trensch és Markus Jenny nyomán - a dicséretet és lelki éneket - hangsúlyozva, hogy pontos határvonalat köztük nem lehet húzni - megkülönböztesse: „a dicséret határát az ún. üdvtörténeti, azaz Jézus Krisztus földi életének nagy eseményeihez kapcsolódó énekekben állapítsuk meg, míg a lelki énekekben inkább az egyház különböző istentiszteleti cselekményeihez kapcsolódó éneket lássunk úgy, hogy a dicséretben a hangsúly a magasztaláson és imádáson, míg a lelki énekekben az ι . . „·>6 intésén es a tanitason van. Mind a külföldi, mind a hazai korabeli irodalom (mint a táblázat is mutatja) nagy részben szintén szinonimaként használta a három elnevezést, és nem foglalkozott műfaji aktualizálásukkal. Thomas Ford, exoni lelkész (1598-1674) Ef-ról 1653-ban megjelentetett prédikációiban fordítási és teológiai érvekkel bizonyítja. 2

2 Leiturgia, IV, 8, 12. Egyik bizonyítékként említik, hogy Máté evangéliumában (26, 30) és Márk evangéliumában (14, 26) - „Miután dicséretet énekeltek, kimentek az Olajfák hegyére" - a dicséret (hymnus) a Hallél-zsoltárokból (113-118. zsoltár) állt. 2

3 RAJECZKY Benjamin, 1981, 16. 2

4 CSOMASZ TÓTH Kálmán, 1950, 28-29. 2

5 A mű 1949-ben keletkezett. 2

6 CZEGLE Imre, 1998, 21-29. 45