H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
Függelék
mellyek méltó commendálást 47 0 érdemlenek, méltán=is illik hogy az mi jövendö maradékinkra, mint egy kézről kézre bocsáttassanak. Ezeknek azért uijab ki adására, az Istenfélőknek kévánsága onBolván, nem akarám azoktól magamat meg vonnom, hanem az jó Istennel hozzá kezdvén, az nagyob Énekes könyvből, az jelesb énekeket ki válogatván, és az δ idejéhez rendelvén, némely Gép uy énekekkel=is ékesítvén, az könyvecskét oly quantitásba(n) 47 1 ßabtam, mely a vévóknek 47 2 sem házoknál meg unást, sem [( )s v:] házok kívül jártokban, nehézséget ne ßerezne. Es csak ez vólt hátra, hogy annak illendő Pátronust válaBtanek: kórnyül tekintvén azért, senkit méltóbbat nem ítéltem, ki fellyeb való igassággal azt magának tulaydonithatná, mint Felséged. Mert bizonyára Királyi méltósághoz illendő dolog, az Deborának, az Isten népe Biró ABBonyának, 47 j és az boldog Büz Mariának példájára, 47 4 az nagy Istent aijtatos és jeles dicséretekkel magaßtalni: mellyekben Felséged=is magát nem kevésbé gyönyörködteti. E' mellet, föképpen=is Felségedet böcsülvén, akartam az én mindenkori alázatos és hü engedelmemet, mellyel tartozom, Felségednek meg bizonyítanom é kis papirossi aján=[( ) 6 r:]dék által, (ha ajándék neve lehet); holot Felségedhóz sokkal nagyob ajándék vólna méltób. Mind azon által é kicsintis, val[a]minémü, bízvást reménlem, Felséged meg nem veti, sőt amaz Királynak példáját követvén, 47 5 kinek egy Begény jobbágya, az δ egyigyü Ítéleti ßerint, midőn az kertében ki ßakaßtvän egy répát, vig Bivel offerálná, reménlet ügyében meg nem csalatot. így én=is nyilván el hittem, az mit reménlek, meg nyerem, tudni illik, az Felséged kegyelmes Patronális oltalmát, mind azok ellen, kik ez én munkáimnak fogas irégységgel ártalmára járnának. Mellyekhez velem eggyüt, hogy Felséged kegyes légyen, alázatossan könyörgök. Az Királlyoknak Királlyá, és V=[( ) 6 v:]raknak Vra engedgye, Felséged ezekkel haßnoson és vdvósségesen élhessen, kit 6 Felsége Király Vrunkal eggyüt, hoßßu ideiglen való boldog élettel és sok Berencsékkel áldgyon meg. Költ Lőcsén utolsó napján Kis ABBony Hovának 47 1' 1629. EBtend. Felsegednek méltatlan szolgaia Brewer Lórincz Lőcsei Kónyv. *** 47 0 Ajánlást. 47 1 Olyan terjedelemben, méretben. 47 2 Hiányzik az elválasztójel: „vévök nek". 47 3 Bírák könyve 5, 1-31. 47 4 Lukács evangéliuma 1, 46-55. 47 5 Hiányzik az elválasztójel: „kóvet vén. 47 6 Augusztus 31-én. 412
