H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
II. Az éneklést és énekszerzést meghatározó követelményrendszer
külföldi példát is hozzárendelhetünk. 4 Tanulságos Ingo Schultznak Alsted zenei elméletével kapcsolatos kutatása. 5 Schultz, keresve Alsted forrásait, többször rámutat arra, hogy egyes kérdésekkel kapcsolatban nem lehet egyértelműen meghatározni a mintát, hiszen az adott nézet több (zenével foglalkozó) műben megtalálható. Hasonló jelenség figyelhető meg témánkkal kapcsolatban is, ezért általában csak egy-egy példa képviseli a külföldi reformátorok nézeteit, illetve az eltéréseket. Magyar szerzőink külföldi iskoláikkal vagy olvasmányaikkal összhangban, de legtöbbször önállóan fejtették ki véleményüket. A puritán mozgalom annyiban hozott változást, hogy képviselőinek egy része nem önállóan fogalmazta meg gondolatait, hanem lefordította, esetleg parafrazeálta a külföldi műveket. Általában elmondható forrásainkról, hogy inkább gyakorlati, mint elméleti szempontból közelítették meg az éneklés kérdését. A gyakran ismétlődő érvek teológiai florilégiumok használatára mutatnak. Az egyházatyák énekléssel kapcsolatos megállapításai gyakran szerepelnek forrásainkban. A fentiek bizonyítására két példa emelhető ki. A „szívből kell énekelni"-nézettel kapcsolatban Kálvin Augustinust (Confessionum libri 13, 10, 33) idézi. Eszerint Augustinus helyeselte Athanasius nézetét, aki „megparanczolta az olvasónak, hogy ugy mértékellye Bávát, hogy az Bóllóhoz legyen inkáb hasonlatos, hogy nem az éneklőhöz" (TI 1: 932). Augustinusra több forrásunk is hivatkozott, de egyes esetekben nem dönthető el, hogy a magyar szerző Kálvint vagy az eredeti Augustinus-művet, vagy pedig egy florilégiumot használt-e. Másik hasonló példánk a „non voce, sed corde canendum est" idézet, amely Hieronymustól kezdve kimutatható az egyházi irodalomban. 6 A magyar teológiai irodalomból hiányzik viszont az olyan énekléssel 7 8 kapcsolatos műfaj, mint amilyen a német Liedpredigt, vagy a német Kurrendék számára készült gyűjtemény. 9 Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a 4 Különösen jó összefoglalást ad a külföldi nézetekről Oskar Söhngen (Leiturgia , IV. 1681). 5 SCHULTZ, Ingo, 1967. Megköszönöm Szentpéteri Mártonnak, hogy felhívta figyelmemet erre a műre. 6 A párhuzamos helyekről Heinrich Hüschen habilitációs munkája nyújt áttekintést ( Untersuchungen zu den Textkonkordanzen in Musikschrifttum des Mittelalters, Köln. 1955), amelyet eddig még nem sikerült tanulmányoznom. 'ilyenek például Johann Spangenberg (1545A) vagy Simon Pauli (1588) prédikációi. Cyriacus Spangenberg (1571) Luther énekeiről 87 prédikációt írt (Kirchenlied und Gesangbuch, 2000, 104). 8 A Kurrende olyan kórus, amelynek fő feladata az énekléssel való pénzgyűjtés, amely mellett a tagok legtöbbször a templomi iskolai kórusban is énekeltek (HERL, Joseph, 2000, 52). 9 DKL 1588 0 8. 37
