H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

Szerkesztő: Ismeretlen. Az első ismert nyomdászszerződés éppen a debreceni tanács és Fodorik között jött létre. Eszerint a nyomdász „semminemő Uytast, az keöniueknek ki botsiatasaba, sem valami heiaban való pasquillust, de kivalkeppen Theologiát, az Varasnak betsületes Praedikatori és az betsületes Tanats hire nekől, 395 ki botsiatani ne mereszellien." " Ez időben Kismarjai Veszelin Pál (1629-1645), Keresszegi Hermán István (1630-1641) és Váczi János (1639-1643/44) működtek debreceni lelkészként. Közülük Kismarjai Veszelin prózai munkákon kívül verseket. köztük egy zsoltárfordítást is készített.

39

6 Egyelőre azonban egyik személyhez sem köthető az ima-énekeskönyv. Felépítés: A. Címlap, erősen töredékes formában. 397 Β. A

2r-7

r: Valószínűleg Fodorik Menyhérttől származik az előszó. C. Imádságok és énekek. D. Xx

3

v: „Ez kónyvetskeben levő Imadsagoknak es Isteni Dicsireteknek Rendi es mutató Táblája." Először ábécérendben az imák címei, majd „INTROITUS" címmel az énekek kezdősor-mutatója. Szerkezet'. Egyedülálló módon minden témát egy vagy több (összesen 71) imádság vezet be, majd pedig ezeket egy vagy több ének követi: reggeli és esti énekek - könyörgések és hálaadások testi s egyéb javakért - ünnepi dicséretek prédikáció előttiek és utániak - káté-énekek (keresztség; úrvacsora előtt, közben és után; Miatyánk; Tízparancsolat; teremtésért való hálaadás) - különféle könyörgések és hálaadások (keresztényi igaz örömért; fejedelmekért; házasének; háborúságok ellen; foglyok és mártírok éneke; ördög dühössége ellen; hamis tanítók ellen; kétség ellen; segítségért a keresztben és nyomorúságban; hadi könyörgés; békességért; mindennapi táplálásért; asztali áldás; döghalál ellen; boldogságnak megnyeréséért; utolsó ítélet) - temetési énekek. A szerkezet teológiai alapja az imádság és ének egymást feltételező összetartozása. Az énekek, bár több helyen felfedezhető a gyülekezeti énekeskönyvek szerkezete is, mindig az imádságban megfogalmazott könyörgések és hálaadások szerint követik egymást. Felvetődik a kérdés: nem magánhasználatra szánt énekeskönyvről van-e szó. Ennek azonban ellentmondanak az úrvacsorai, valamint a prédikáció előtti és utáni énekek. Az ismeretlen szerkesztő láthatólag olyan népénekeskönyvet és imakönyvet akart létrehozni, amely mind a templomban, mind az élet valamennyi helyzetében az imádkozok és az éneklök segítsége lehet. 39

5 CSŰRÖS Ferenc, 1911, 336. Az idézet arra is rámutat, hogy Debrecenben elsősorban református befogadók számára készítették a gyűjteményeket. 39

6 RMKT 17. század, 9, 33-37. 39

7 A szöveget 1. a 3. sz. függelékben. 257