H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

fordításokról általában annyit elmondhatunk, hogy a magyar általában hűen követi az eredetit, bár sokszor látszik, hogy a fordítók nehezen birkóznak meg a fordí­tandó szöveggel. A németben lévő rejtett utalásokat (akrosztichonban stb.) vagy nem veszik észre, vagy nem tudják (akarják?) magyarra átültetni. A dallamsor és verssor nem mindig egyezik. A verselés többször bizonytalan, de a fordítók igye­keztek a forrást követni, s ezáltal a magyar énekkészletben eddig az időpontig rit­ka vagy elő sem forduló metrumot honosítottak meg. A szerkesztőket a válogatásban egyrészt gyakorlati célok vezették. Az isten­tiszteleten addig hiányzó énekeket akarták pótolni evangélikus eredetű alkotások­kal (ilyen pl. a nagy doxológia német parafrázisa, az esőért mondott könyörgés vagy a kisgyermekek temetésére való 6 halotti ének). Ugyancsak gyakorlati meg­fontolásból a szerkesztők a környezetükben használt régi, de a protestáns énekes­könyvekben már nem szereplő énekeket újra felelevenítették. A szlovák gyüleke­zetekkel való együttélés jele, hogy 7 új szlovák fordítás is kimutatható a ZMK­ban. Másrészt a szerkesztők olyan énekeket választottak ki a 16-17. századi ma­gyar és német anyagból, amelyek a pietizmus „tágabb" fogalmi köréhez köthető­ek: misztikus kegyesség (s ennek virágszimbolikája), szeretet-teológia. Jézus­szeretet, megszentelődés, bűnbánat, benső vallásosság, egyes szám első személy­ben írott könyörgések, önmegszólítás (pl. a könyörgő saját lelkéhez vagy szívéhez fordul), párbeszédes forma jellemzik ezeket a sokszor barokk stílusban megfor­mált énekeket. A szerkesztők éppen ezeket a pietisztikus vonásokat mutató éneke­ket hiányolták elsősorban a magyar protestáns énekeskönyvekből. A közvetett német hatások pontos meghatározása további kutatást igényel. Több jel mutat a sziléziai, így például az 1644-es breslaui énekeskönyv felé (DKL 1644°'), amely 743 éneket tartalmaz, s melynek forrása az 161 l-es görlitzi gyűj­temény ( DKL 1611 0 6). 1( 0 Ugyancsak meg kell majd vizsgálni Crüger énekes­könyvét. Német nyelvterületen a 17. század 50-es éveitől kezdve sorra jelentek meg a házi áhítatot, a „Privat-Gottesdienst"-et szolgáló énekeskönyvek. Először 1653-ban jelent meg Johann Crüger Praxispietatis c. gyűjteménye (DKL 1653 0 4), amelynek címe utal a használatra is: uch zu Beförderung des so wol Kirchen­ais Privat-Gottesdienstes...". Ennek 29. kiadása elé maga Philipp Spener írt elő­szót ( DKL 1702 1 1). 1667-től kezdve Paul Gerhardt énekei jelentek meg Geistliche Andachten ( DKL 1667 0 5) címmel, szintén a „Kirch- und Hauß-Gottesdienst" használatára. Mindezen gyűjteményekkel találkozhattak bel- és külföldi útjukon a ZMK szerkesztői, s a német himnológiai megújulás hozzájárulhatott egy új magyar énekeskönyv iránti igény felébredéséhez. A ZMK közvetlen német mintája egy 36 5 ZAHN, Johannes, VI, 1893. 118, 161. 239

Next

/
Thumbnails
Contents