H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

tikai kiadás tisztázhatja majd. (Egyelőre úgy tűnik, hogy a ZMK szerkesztői nem ismerték az 1694-es lőcsei B-típusú énekeskönyvet. A szövegek kritikai kiadása nyomán a ZMK-r\ak az 1694-es lőcsei énekeskönyvhöz való viszonya pontosíthatja a ZMK 1692-1696 körüli megjelenési dátumát.) Azt is figyelembe kell vennünk, hogy mindegyik kiadvány a lőcsei nyomdában jelent meg. Brewer időről időre részint utánnyomást, részint bővített kiadást, annak is két típusát (A és B) készítette. A ZMK énekeinek kis száma azt bizonyítja, hogy a szerkesztők csak szűk válogatást - ahogy a cím is jelzi: könyvecskét - akartak készíteni. Ekkora mennyiségű ének nem lett volna elég az év valamennyi istentiszteletére. Az énekek egy részének változatos elterjedtsége pedig arra mutat, hogy esetleg a kiadás helyén. Lőcsén is betoldhattak egy-két éneket a meglévő kézirathoz (ilyenek lehettek pl. a katolikus eredetű énekek). Ha a ZMK szerkezetét összehasonlítjuk bármelyik protestáns énekeskönyvével, akkor szintén a toldalék-jelleghez kapunk bizonyítékokat: a zsoltár-rész teljesen hiányzik belőle, hiszen mind a Szenei Molnár-féle Zsoltárkönyv, mind a protestáns énekeskönyv parafrázisai elegendő zsoltárt adtak az énekléshez. A reggeli és esti énekek viszont a protestánsokban szerkesztetlenül és kis számban találhatóak, tehát kellhettek újak is. Ezután következnek az ünnepi énekek, amelyek igen kis számban (20) szerepelnek. A többi ének egyszerűen a különféle és a halotti énekcsoport

1

6' alatt .található a ZMK-ban. Pedig a német énekeskönyvek nyomán járó 17. század eleji magyar evangélikus énekeskönyvek már szolgáltattak példát arra, hogy alkalmi-tematikus csoportosítás szerint és alcímekkel világosan elkülönítve is lehet énekeskönyvet szerkeszteni. Az 1694-es lőcsei német énekeskönyvben szintén erre láthatunk példát. Ezzel szemben a ZMK szerkesztője ugyan egy-egy téma köré csoportosította az énekeket, mégsem különítette el őket, hanem ugyanúgy szerkesztette őket, mint a többi protestáns gyűjtemény: a „kiilönbkülönbféle" alcím alatt. Payr Sándor magyarázata szerint azért nincsenek Luther legkedveltebb énekei a ZMK-ban, mert „ez énekek ismeretét könyv nélkül is mindenkiről feltételezték, ők pedig új énekeket akartak adni."

36

2 Szerintünk a kedvelt Luther-énekek és más énekek hiányát a kötet toldalék-jellege magyarázza: ugyanis ezek a nagyobb protestáns lőcsei énekeskönyvben többnyire megvoltak. A ZMK szerkezete és énekanyaga tehát azért igazodik a protestáns gyűjteményekéhez, mert azok kiegészítéséül szánták. j6

1 Sok benne a kisgyermekek temetésére szolgáló ének, mely csekély számban fordult elő a korábbi halottasokban. 36

2 PAYR Sándor, 1936,419. 237