H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

meg.

35

9 A ZMK viszont mindössze 101 éneket tartalmaz, amelyből 99 a gyülekezeti ének.

36

0 Az is kérdés lehet, hogy miért épp ekkor jelent meg a ZMK. Az evangélikusok évtizedek óta használták a közös (protestáns) énekeskönyveket. A német és magyar protestáns gyülekezetek lassan két évszázada éltek egymás mellett a Nyugat-Dunántúlon, a Felvidéken és Erdélyben. A magyarok mégsem fordítottak le nagyobb számú német éneket. A ZMK énekeinek a magyar és német gyűjteményekkel való viszonya választ adhat a feltett kérdésünkre: a ZMK és a pietizmus milyen kapcsolatban áll egymással. illetve, hogy áttekintve az énekeket, a gyűjtemény jellegét hogyan minősíthetjük. Alábbi összegzésünkkel két tételt igyekszünk bizonyítani: 1. A ZMK-1 a szerkesztők a meglévő nagy protestáns (elsősorban a lőcsei Btípusú) gyűjtemények evangélikus toldalékaként jelentették meg. Eszerint az evangélikusok között az első ZMK megjelenése még nem jelentette a protestáns énekeskönyvek használatának megszűntét, hanem a ZMK azoknak csak kiegészítése akart lenni. 2. A pietizmus mint a vallási élet megreformálására törekvő mozgalom (tehát a fogalom szűkebb értelmében), a ZMK befogadástörténetében mutatható ki. A ZMK 99 gyülekezeti énekéből 18 keletkezett a 16. században. Ezek szinte mind kizárólag evangélikus körben hagyományozódtak tovább, és az 1635 utáni protestáns énekeskönyvekből hiányoztak, vagy csak a lőcsei A-típusúakban fordultak elő. A hagyományozódásnak ez a módja nemcsak a 16. század óta folyamatos evangélikus használatot tanúsítja, hanem azt is, hogy a szerkesztők kifejezetten evangélikus eredetű énekeket válogattak ki az ekkor már nagyszámú magyar énekkészletből. A ZMK-ban a kötet énekeinek csaknem fele (46) először jelent meg nyomtatásban. Ezek a gyülekezeti énekek (ill. fordítások) vagy a dunántúli evangélikus értelmiségi körben a 17. század második felében keletkeztek, vagy hosszabb ideje kéziratban terjedtek. A többi (53) ének egy része 16. századi eredetű (18). Több (8) ének csak magán-énekeskönyvekben és imakönyvben jelent meg a ZMK előtt, 6 éneknek pedig katolikus az eredete. Vannak még lőcsei (6) és kolozsvári (3) nyomdában először megjelenő 17. századi énekek. A ZMK 12 új éneke kimutatható a lőcsei 1694-esben is (RMK 1. 1460). Ha összeolvassuk ez utóbbi szövegeit a ZMK szövegeivel, azt látjuk, hogy több esetben eltérnek egymástól. Az ugyanabba a szöveghagyományba illeszkedő énekek egymáshoz való pontos viszonyát a kri35

9 TRE, 12, 552. 36

0 Az énekek részletes elemzését 1. az RMKT 17. század készülő gyülekezeti énekkötetében (sajtó alá r. Vadai István, szerk., bev., jegyzetek: H. Hubert Gabriella, dallamok: Ecsedi Zsuzsa). 236