H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története
Sorszám Kezdősor RMNy 1528 RMNy 1816 RMNy 1940 Műfaj 39. Credo in unum Deum + 258 216 Niceai hitvallás 40. Quicumque vult salvus esse + 262 219 Athanasius-féle hitvallás 41. Chare Pater siimmi + 282 237 Miatyánk-ének 42. Author ο nostrce + 283 239 Miatyánk-ének 43. Christus ad cethereas + 285 240 keresztelési ének 44. Nocte Sacramentum + 306 260 úrvacsora-ének 45. Auf er immens am + 351 296 bűnbánó könyörgés A temetési rész alcíme kiemeli, hogy válogatás történt: „Halott Temeteskorra-vaió valogatot keresztyéni Énekek". Kapcsolódás: Schulek Tibor szerint az 1640-est megelőző 4 kiadás ismeretlen. 28 4 Nem zárhatjuk ki ezt a feltevést, mely szerint létezett egy hasonló szerkezetű, és latin énekeket is tartalmazó kiadvány-sorozat. De az is elképzelhető, hogy a címben jelölt 5. kiadás az RMNy 713-mal kezdődő evangélikus (bártfai és lőcsei) kiadásokra vonatkozik. Míg a fenti 1640-es kiadás bártfai, addig a 6-diknak nevezett 1642-es kiadás (RMNY 1940) lőcsei, tehát a cím nem a kiadás helye szerint jelöli a sorozatot, hanem a típus alapján. Az RMNy 713, 965, 1228 [?], 1438, 1816 és 1940 egy sorozatba tartozhat mind énekanyaga, mind - RMNy 965-tel kezdődő - felépítése és szerkezete alapján. A 17. századi pótlások 60 %-a is evangélikus gyűjteményből hagyományozódott át (RMNy 1438-ból). Amennyiben a fentitől eltérő szerkezetű első bártfait (RMNy 713) nem vette az ismeretlen szerkesztő figyelembe, akkor egy elveszett (talán az 1640-eshez hasonló szerkezetű lőcsei) kiadással kell számolnunk, hogy az öt kiadás meglegyen. További jellemző, hogy az 1640-es himnuszai (a szövegek, a hagyományozódás) szintén az evangélikus vonalat folytatják. Ugyanakkor a jól bevált Gönci-előszó átvételével kapcsolódik a református tradícióhoz is. Mindössze 27 olyan 16. századi gyülekezeti ének (s ebből 22 a zsoltár!) hiányzik belőle, amely ugyanakkor megvolt a hozzá legközelebb eső debreceni énekeskönyvben (RMNy 1523). Csomasz Tóth «.álmán szerint" a kötet használói - az énekeskönyv 45 latin szövege alapján - értelmiségi, városi gyülekezetek lehettek, de még inkább az iskolák, vagyis a latinul értő és énekelni tudó diákok. Kettős célú, iskolai használatra is alkalmas gyülekezeti énekeskönyvnek nevezhető a gyűjtemény. Ε feltevést megerősítik a hasonló - német és latin nyelvű énekeket egyaránt tartalmazó - né28 4 SCHULEK Tibor, 1969, 134. 28 5 CSOMASZ TÓTH Kálmán. 1967. 152. RMDT 11. 35, 61-62. ugyanezt a véleményt ismétli meg. 193
