H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

I. A 16-17. századi magyar nyelvű protestáns éneklésről tanúskodó források

tétként szerepel ugyanez a zsoltár Batizi András: Jámbor házasok, meghallgassátok (RPHA 626) kezdetű házasénekében. A zsoltár prózai változatai megtalálhatóak mind Heltai Gáspár (RMNy 154), mind Beythe István (RMNy 517) agendájában: a házasságkötés szertartásának végén áldásként használták. Valószínű, hogy a 128. zsoltár verses változatát is az esküvői szertartás végén énekelték. Mindenesetre zsoltárunk több 17. századi evangélikus gyűjteményben a 'jámbor keresztyéni életről' szóló csoportban helyezkedik el (RMNy 962, 1816, 1940), az 1632es unitáriusban pedig „cantio nuptialis" címen szerepel, s egy református imaénekeskönyvben (RMNy 1874) szintén a 'házasének' cím alá osztotta be a szerkesztő. Az implicit műfaji rendszer feltárása egy műfaji adatbázis egyik elemeként is felfogható. A német barokk irodalom vallási költészetével kapcsolatban Irmgard Scheitler megkísérli a geistliches Lied és a Kirchenlied műfaját szétválasztani. Ennek során megadja azokat a műfaji ismérveket, amelyek segítik az elkülönítést. 9 ] A vallásos költészet két műfaja Scheitler szerint" az énekek funkciója, recepciója, témája, motívumai, nyelve, stílusa, metrikája és zenei formája alapján különböztethető meg. Az a gyűjtemény-típus, amelyben egy adott műfajú költeményt publikálnak, szintén jellemző egy adott műfajra. Ε műfaji ismérveket eredményesen alkalmazhatjuk egy-egy gyülekezeti ének pontosabb műfaji meghatározásában is. Ha minden egyes ének műfaj-összetevőit megállapítjuk, akkor többek között nemcsak egy-egy gyülekezeti énekfajta korszakonkénti változása, hanem az alműfajok közötti különbségek is elemezhetővé válhatnak. 1.2. Protestáns énekeskönyv-típusok Gyülekezeti énekek nagyobb számban kéziratos és nyomtatott gyülekezeti, iskolai és magánénekeskönyvekben, valamint graduálokban fordulnak elő. Ezek az énekeskönyv-típusok szoros kölcsönhatásban állnak egymással, és bármelyiket állítjuk is a kutatás középpontjába, elkerülhetetlenül utalnunk kell a más rendeltetésű, de hasonló anyagot tartalmazó rokon gyűjteményekre. Ugyanakkor célszerű külön-külön megírni történetüket, hiszen mindegyik típus önálló fejlődési utat követett. A szakirodalom eddig különböző mélységben tárta fel őket. 2

1 SCHEITLER, Irmgard, 1982, 12-59. Scheitler monográfiája a geistliches Lied, tehát nem a gyülekezeti ének műfajával foglalkozik. 20