H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

Balassi-Rimay Istenes énekeket és a Szenei Molnár-zsoltárokat." Ezek nagy része saját kiadásként került ki a Brewer-nyomdából. A szerkesztőt nem ismerjük. A szerkesztőt az ekkor élénk egyházi és szellemi életet élő nagysárosi vagy eperjesi magyar egyház vezető értelmiségiéi között kell keresnünk. Elég, ha csak a verset is író Serédi Jánosra vagy a Lőcsén publikáló Madarász Mártonra gondolunk. A címlap szerint a szerkesztő javított a megelőző gyűjteményen és bővítette annak anyagát. Részei: [1] gyülekezeti ék. és [2] kis temetési ék. Felépítés A. Címlap. B. ()i

v: „Chrysologus Ser. 115."

4

6 Cantilena a continuö laboré relaxat animos. Az Enek az ßuntelen munkától, meg nyugottya, uyjittya az elmét. Cantio vox est Angelica: sit itaque humilis, devota, casta, non lasciva & superba. Az ének Angyali

ßozat: azért alázatos, buzgó, tißta és nem buja s-kevély légyen." C. Ajánlólevél. Az itt kinyomtatott előszót

24

7 (mint fentebb, RMNy 1228-nál már láttuk) Brewer írta alá, keltezése: Lőcse, 1629. augusztus 31. Brewer egy meglévő, Károlyi Zsuzsannának címzett, 1622-ben írt előszót vett át. Brewer működése során később is aktualizált már létező előszót. Az 1635-ös lőcsei énekeskönyv temetési részében (RMNy 1628/4), a szerző neve nélkül, közölte Újfalvi előszavát, a végére pedig a kiadás dátumát helyezte: Lőcse 1635. Böjt-elö hó 28. Az előszó egyedül ebben az 1629-es kiadásban maradt fenn. Az idő előrehaladtával - a reklámfogásként használt, magas pártfogóhoz szóló"

4

8 —, ámde 1622-ben meghalt Károlyi Zsuzsannának címzett előszó mégsem volt igazán megfelelő. Szerepet játszhatott az is, hogy az általánosan elterjedt Gönci-előszó növelte a gyűjtemények eladhatóságát mind az evangélikusok, mind pedig a reformátusok között, s ezért a későbbi lőcsei kiadásokban már az szerepel. Az ajánlás - „az nagyob Énekes könyvből, az jelesb énekeket ki válogatván, és az δ idejéhez rendelvén, némely Bép uy énekekkel=is ékesítvén, az könyvecskét oly quantitásba(n) ßabtam, mely a vévóknek sem házoknál meg unást, sem házok kivűl jártokban, nehézséget ne ßerezne" [( )s

r_

v] - jól mutatja, hogy a gyülekezeti énekeskönyvek egyben magánénekeskönyvként is szolgáltak. 24

5 PAVERCSIK Ilona, 1982, 354. 24

6 PETRUS Chrysologus (380 k.^450 k., egyházatya): Collectio sermonum. sermo 115. 24

7 A szöveget 1. a 3. sz. függelékben. 24

8 PAVERCSIK Ilona, 1982, 371. 173