H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

I. A 16-17. századi magyar nyelvű protestáns éneklésről tanúskodó források

is. Az 1600-ig szerzett magyar énekek repertóriuma egyazon ének esetében egynél több műfaj rokonsági gráf („fa") megrajzolásával oldja meg a műfaj-kérdést.

1' Történtek olyan kísérletek is, amelyek egy-egy műfajt vagy egy-egy értelmezői szempontot emeltek ki.

1

4 Nem történt meg azonban a műfaj és metrum konnotációjának elemzése. Ha a kor befogadói felől közelítünk, többféle műfaji és értelmezői tapasztalatról számolhatunk be. Az egyik szerint a gyülekezeti énekek műfajait retorikai szempontból közelítjük meg. A retorika egyik célja a meggyőzés, a lelkek megindítása, felrázása, valamilyen érzelmi állapotba vezetése. A dallammal is támogatott gyülekezeti éneket, az Istennel való párbeszédet, sok egyéb mellett szintén ez a cél vezérli. Ha a melanchthoni retorika négy genusát nézzük, illetve a melanchthoni magyarázatokat olvassuk,

1

5 akkor valamennyi gyülekezeti ének retorikai szempontból besorolható válik: - a genus demonstrativumba, a bemutató és szemléltető nembe pl. a Krisztusról szóló dicséret, a hálaadás vagy a siralom-ének; - a genus deliberativumba, a tanácskozó nembe a könyörgés, a vigasz-, a feddő- és az intő-ének tartozhat; - a genus iudicialeba, az ítélkező vagy törvényszéki nembe beosztható néhány úrvacsora-ének; - a genus didascalicumot, a tanító nemet Melanchthon negyedik nemként emelte át a dialektikából, éppen az egyházi dolgok, a vallási dogmák tanítása miatt. Ennek tipikus műfaja pl. a káté-ének. Ahogy az ügyek nemei is keveredhetnek, úgy egy-egy gyülekezeti ének sem mindig tisztán sorolható be egy adott nembe, gondoljunk pl. a zsoltárokra. A gyülekezeti ének-műfajok mélyebb retorikai elemzése a jövő feladata. A második befogadói megközelítés az énekléssel kapcsolatos két közismert bibliai hely műfaji aktualizálása: a psalmi-hymni-cantica spiritualia hármasának egy-egy bibliai énekfajtához vagy egy-egy műfajhoz kötése.

1

6 A harmadik befogadó felőli megközelítés lehet az implicit műfaji rendszer feltárása. Korábbi kutatásaim során egy műfaj-összetevővel foglalkoztam tüzetesebben: az énekek úzusának, egykori használatának feltérképezésével.

1' Ε törté1

3 RPH Α. I, xvi. 1

4 A káté- és pünkösdi énekekkel kapcsolatban I. OLÁH Szabolcs, 1998/1999; 2000. A házasénekekről H. HUBERT Gabriella, 1998. 1

5 MELANCHTHON, Philipp, 2000, 55 skk. 1

6L. all. 1. 2. 2. fejezetben. 1

7 H. HUBERT Gabriella, 1989, 298-306; A szertartási (gregorián) énekek úzusának vizsgálatához 1. KARASSZON Dezső, 2000. 18