H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

Az 1609-es herborni kiadás és a fenti Szenei Molnár-nyilatkozatok ismeretében tehát feltételezhetjük és több szinten kimutathatjuk az 1612-es oppenheimi magyar énekeskönyvre gyakorolt német hatást. 1. Az 1609-es herborni német és az 1612-es oppenheimi magyar gyűjtemény hasonló vonásai: - 8° formátum, tömör, két hasábos szedés. - A Zsoltárkönyv és a kis énekeskönyv folyamatos ív- és lapszámozással követi egymást. - A Zsoltárkönyvet és a kis énekeskönyvet közös tartalomjegyzék egyesíti. - A több részes gyűjtemény és a kis énekeskönyv szintjén is szerkezeti megfelelés mutatható ki. - A dallamközlés módja hasonló: míg a Zsoltárkönyv dallamokkal együtt, addig a hozzá csatlakozó gyülekezeti énekeskönyv dallamok nélkül kerül kiadásra mind a németben, mind a magyarban. A dallamközlés, Csomasz Tóth Kálmán szerint, csak 20-30 lappal vastagította volna meg az amúgy is vaskos könyvet. A kis énekeskönyv dallamnélküliségére Csomasz Tóth két lehetséges magyarázatot talál. Szenei Molnár egyrészt, ismerve a magyarok zenei alulképzettségét, „a magyar nyelvű éneklésnek ezt az írásbeliség előtti, orális állapotát természeti adottságnak vette, nem érzékelte az írásba foglalás szükségét". Másrészt azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Szenei Molnár „ha akarta volna, sem tudta volna a magyar dallamokat pusztán hallás és emlékezet után úgy lejegyezni, hogy maga is elégedett lett volna a munkájával"." A herborni minta és Szenei Molnár előszava ismeretében azonban más feltételezés is adódik. Szenei Molnár egyrészt német mintáját követte, amikor a széles körben ismert régi dallamokat nem nyomtatta ki, másrészt gondot okozott neki a könyv „temérdeksége" és az is, hogy minél olcsóbban tudja előállítani a kiadványt. Márpedig a szerinte széleskörben ismert dallamok kottáinak kinyomtatása a terjedelmet és az árat is megnövelte volna. - A német és magyar kis énekeskönyv-rész válogatási szempontja szintén hasonló. Szenei Molnár a magyarok által használt énekeskönyvekből válogatta ki a régi és megszokott énekeket. A herborni a következő alcímmel kezdődik: „Psalmen vnd geistliche Lieder, so von Christlichen gotseligen männern gestellet, vnd auß dem gemeinen Psalmbüchlein, als die gebreuchlichsten vnd besten, außgezogen, vnd mit angehengt worden" (

DKL 1609 , 124). A többi, hasonló szerkezetű német énekeskönyv is általában hasonló szöveget ad, és hangsúlyozza, hogy az adott területen használatos énekeskönyvből válogat. 20

7 CSOMASZ TÓTH Kálmán, 1972, 357. 162