H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

ban, illetve az Istenes énekek kiadásaiban található meg. A fentiek arra mutatnak, hogy a kolozsvári unitárius gyűjtemény mind szerkezetével, mind a kizárólag unitáriusoknál előforduló ének-bővítéseivel jól láthatóan elkülönül a korábbi protestáns énekeskönyvektől. A különállás kimutatható a más gyűjteményekből átvett énekszövegek esetében is. Közismert, hogy átvételkor a szövegeken az unitárius 180 hitelveknek megfelelő kisebb-nagyobb változtatásokat hajtottak végre. De egyéb, a gyülekezet közös éneklését zavaró versszakokat is elhagytak mintáikból. Kapcsolódás: Jelenlegi ismereteink szerint ez az első nagyobb, nyomtatott unitárius szerkesztmény, amely, felhasználva a 16. századi protestáns énekeket, azok szövegét több helyen az unitárius hitelvekhez igazítja és azt kiegészíti az unitárius szerzők énekeivel. A kötet egyik közvetlen hazai forrása az az 160l-es 1 δ 1 graduál lehetett, amelyet Toroczkai Máté megrendelésére másoltak, s amelynek 182 tartalma csak Uzoni Fosztó híradásából ismert. ~ A lengyelekkel való élénk kapcsolat, mint Papp Géza felfedezte, kimutatható: 6 Ján Kochanowski és 4 más lengyel zsoltár fordítása található meg a kötetben. Ezek nagy része Piotr Artomius-Krzesichlebnek Torunban megjelent 183 Kancyonaljában előfordul már. A lengyel dallamok mellé alternatív magyar dallamot is megad a gyűjtemény, ezért a „nota Polonica'

7 nótajelzés a század folyamán egyre ritkábban fordul elő.

18

4 Egyelőre nem tudjuk megállapítani, hogy az ábécérend szerinti szerkesztést Toroczkai Máté maga készítette-e, vagy pedig valamilyen külföldi mintát követett. A lengyel 1604-es unitárius énekeskönyv szerkezetében eltér a magyarétól (az első részben szerepelnek a zsoltárok, köztük 73 185 Kochanowski-féle fordítás). * Sztripszky Hiador feltételezése szerint létezett 16. századi unitárius énekeskönyv. Az ún. Todoreszku-töredék (RMNy 313) tíz fennmaradt román nyelvű református énekfordítása közül kettőnek az eredetije ugyanis az itt tárgyalt unitárius énekeskönyvben jelent meg először. A román énekek nyomtatása 1564-1586 kö18

0 VÁRFALVI NAGY János, 1871, 102-104. 18

1S

2 1005. ]i

2RMKT 17. század, 4, 530-531. KÉNOSI TŐZSÉR János-UZONI FOSZTÓ István, I, 2002, 681-685. 18

3 Legkorábbi kiadása 1587-es. Ebben az időben Artomius volt a toruni evangélikus lelkész (KRATZEL, Günter, 1967, 171). 18

4 Legutoljára I. RMDTll. 164-166. I8

5HLAW1CZKA, Karol, 1971, 191. 155