Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

Ε. Imádságok

este 589 magasztalom a te irgalmasságodat, melyet cselekedtél énvelem ma is az én életemnek megtartásában. Elhervadtam volna, mint a virág, elszáradtam volna, mint a fűszál, ha éltető lelked nem lett volna velem ; de Te megdicsőítetted rajtam szeretetedet,, meghallgattad könyörgésemet, midőn reggel így kiáltottam hozzád : kedvezz az én életemnek Atyám, tartsd meg benned bízó gyermekedet! Megmutattad hozzám való jóakaratodat s ezért „tisztellek tégedet, oh Uram én Istenem, teljes szívem szerint és dicsőítem a te nevedet örökké!" Nagy vagy te, Uram! Dicsőségeddel teljes az ég, a föld. Hatalmas vagy Te, uralkodol a teremtett mindenség fölött. Bölcs vagy, csodadolgaidat föl nem foghatja ember-ész és mégis mily boldogító szeretettel viselsz gondot énreám: ki kicsiny, gyenge és balgatag vagyok, mint féreg élek a föld porában s Te el nem taposod gyenge életemet; mint tékozló fiú pazarlom kincseidet s Te mégis megadod nekem a mindennapi kenyeret; mint hálátlan szolga bűnnel fizetek jóságodért és mégsem bocsátod rám ostorodat; csak ez egy napon is mennyit vétkeztem ellened, én édes Istenem s te mégsem büntettél meg engemet. Megmérhetetlen a te hosszútűrésed, kimondhatatlan a te irgalmasságod! Megalázva magamat, bűnbánó és töredelmes szívvel, megtérést fogadva, esedezem hozzád: ne lássad gyarlóságaimat, légy irgalmas hozzám az én Uram, Jézus Krisztusomért s jótékony kezedet, melyet ma is rajtam nyugtattál, ne vedd le énrólam 1 Atyám! Köszönöm e napnak áldását s könyörgök, ne hagyj el az éjszakában sem. Oltalmazz és védj meg a gonosz kezektől, melyek romlást ásnak nekem s szeretteimnek ; őriztesd hajlékunk küszöbét angyalaiddal, hogy át ne léphessen azon a sátán ; szaggasd szét a hálót, melyet a bűn lelkem