Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

IV. Temetési énekek

erőszakos halál, öngyilkosság 559 3. Oh e boldog reménységben Tartsd, erősítsd lelkemet;. Ne engedd, hogy e kétségben Elveszítsem hitemet. Őrizd meg nagy kegyelmedet, Irántam hű szerelmedet, Míg hozzá mennybe jutok. 4. Tartsd meg utolsó percemig Elmémet tisztán, épen; Halálom ha elérkezik, Készületlen ne érjen. Álomra hajtván fejemet, Tehessem békén lelkemet Atyai szent kezedbe. 5. Ha jönne végem hirtelen, Vagy rám törne erőszak: Bánj, Uram, kegyesen velem, Erősségem te légy csak. Akármikor bátran halok, Csak tudjam, hogy tied vagyok S tenálad újra élek. 7. Légy mellettem, oh Jézusom, Mikor többé nem hallok; Tekints reám, én Krisztusom, Mikor már nem szólhatok ; Akkor lelkem óhajtását, Szívemnek fohászkodását Vegyed s adj üdvösséget. Dt. 542. Öngyilkos felett. Dallama: Eljött hozzánk az üdvösség. (195) Ne ítélj el, én testvérem, Eléggé vádol lel• kem: Inkább szánalmadat kérem. Hisz', amit elkövettem, Gyötör és mar, jaj, úgy félek, Mit hoz reám az ítélet; Isten, könyörülj rajtam. 2. Mint ti Istentől várjátok Bűnök megbocsátását, Úgy ti is fel ne rójátok Lelkem szörnyű botlását. Isten előtt leborulva Kiáltozom térdre hullva, Uram, irgalmazz nekem! 3. Legyen intő példa nektek, Ami történt most velem. Abban mindenkor higyjetek, Hogy szörnyű kín, gyötrelem Sorsa minden bűnözőnek, Nyilván, titkon vétkezőnek ; Kárhoztatja önlelke. 4. Imádkozzatok szüntelen: Ne vigy a kísértésbe, Tégy vigyázóvá, Istenem, Ne merüljek vétkekbe. Tartsatok mind bűnbánatot, Hogy nyerjetek bocsánatot Az irgalmas Istennél. 5. Ámbár vádolnak tetteim, Mégsem esem kétségbe, Bevallom szörnyű vétkeim A kegyelmet re-