Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

MULANDÓSÁG ÉS ELVÁLÁS 481 szívem szent reménnyel A jövendőbe néz ; Jézus, én bizodalmam, Hiszem, hogy egy napon Szerettimet a mennyben Újra megláthatom. 6. Kik most zokogva sírtok, .Árváim, özvegyem, Oltalmatok, atyátok Maga az Úr legyen, Ki a hollófíaknak Megadja ételit, Tinektek is, árváknak Az Űr asztalt terít. 7. Hozzád fordulok immár, Oh édes Jézusom, Vedd lelkemet magadhoz, Hűséges pásztorom. Te szent karod segéljen A végső harcon át, Hogy elvegyem kezedből Az égi koronát. Dt. 553. F. Dr. Payr Sándor. Knoll Kristóf. Dallama : A mélységből emelem fel. (124) Mikor könnyes tekintetem A halálban meg• törik, Mikor már nem érezhetem Haldoklásom terheit, Mikor majd a végső percben Sírva állnak körül engem Az én drága kedvesim : 2. Fogadd, Atyám, szent kezedbe, Az én szegény lelkemet, Mikor hozzád közeledve Ε világból elmegyek ; És mind', akik megkönnyeznek, Vigasztald, hogy velem lesznek ; Visszaadsz majd őnekik. 3. Testem ugyan itt maradva Holtan fekszik sírjában : Neked a sír visszaadja Ama dicső órában, Mikor a te csodás erőd, Amely porból formálta őt, Minden holtat feltámaszt. 4. Mért féljek hát, hogy a testet Romlás éri odalenn, Mikor újra felébreszted, S megdicsőül odafenn ? Vigasztal e reménységünk, Amit Krisztus adott nékünk Szent igéje szavában. 5. Ezért akármily fájdalom Ér a halál percében: Boldog mosoly lesz ajkamon S csak célomat szemlélem ; Jutalmamhoz közeledem, Mit Jézusom tett el nekem Nálad, Atyám, Istenem ! Tr. 1153. F. V. J. Dallama: Mi Atyánk, ki vagy mennyekben. (138) Koporsódnál nehéz bánat Keservvel telt jajja • támad. Nincs szív, amely ne vérezne, Nincs Evang. Ker. Énekeekönyr· 31