Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

II. Az egyházi esztendő ünnepes fele és az egyház ünnepei

138 húsvét 4. Föld porából vett porom Vég . órámmal porba tér meg ; De föltámaszt egykoron Üdvözítőm s nála élek, Hol látássá lesz a hit, Mely örökké üdvözít. 5. A mi itt fáj és epeszt, Ott meggyógyul és megenyhül ; Megkönnyebbül a kereszt; Nem hull könnyzápor szemembül. Itt a sírba hervadok, Ott többé meg nem halok. 6. Hívek, ama szép hazát Már e földön keressétek, S az üdv hajnalcsillagát Már e testben kövessétek. Ahol a ti kincsetek, Ott legyen a szívetek! Dt. 213. Lttjje-LIuiuiellt! bi andenbnrgi fejedelemasszony (162

Ί-1661.) Dallama: Jézus, életemnek. (151) Az Úr feltámagott, Diadalmaskodott Már a • halálon ; Erejét elvette, Megszégyenítette, — Az Urat áldom ! Megverte és megnyerte Lelkünk minden ellenségét, Zengjük dicsőségét! 2. Lelkünk boldogságán Mindvégig munkálván Meghalt keresztfán. S e nagy áldozatot, Melyet értünk hozott, Istenünk látván, Dicsőén és győztesen Csakhamar életre hívta És felmagasztalta. 3. Él már dicsőségben Jézusunk az égben És őt imádják A mennyei karok, Sok ezer angyalok Készen szolgálják. Megadva már hatalma, Hogy mindnyájunkkal jót tegyen És magához vegyen. 4. Ezért, lelkem, vigadj, Neki hálákat adj, Válaszd vezérül! Ki jár nyomdokában, Isten jóvoltában Már itt részesülÉs végre dicsőségre, Viszi Isten mennyországba, Örök boldogságba. 5. Világ hiúsága, Ezer csalárdsága Rabul nem ejt már; Mit Isten ad nékem, Azzal én beérem, így nem érhet kár. ínségem és szükségem Mennyben örömre cserélem, Ha célom elérem. 6. Ha eljő halálom, Istennek ajánlom Bátran lelkemet ; 0 el is fogadja S a mennyben megadja Letett kincsemet; Sírjából, föld porából Jézus kihívja testemet S mennybe visz engemet. 7. Mily nagy öröm leszen, Hol jutalmat veszen