Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

II. Az egyházi esztendő ünnepes fele és az egyház ünnepei

húsvét 135 követői szavadnak Es ha egykor kimúlnak, Nálad boldogulnak, Ama jobb világban, Örök mennyor­szágban, Hol nincsen múlandó, Fájó, változandó. Ott lakik Istenünk, Otthont ott lelünk, Hol a jók üdvössége : Szabadság és béke. Bcs. 57. F. Kemény Pál. Cseh-morva atyafiak. Dallama: A ragyogó nap ma ismét. (115) Krisztus halálra adatott A mi sok bünein­- kértj De harmadnap feltámadott Megigazo­lásunkért. Örvendjünk mi mindezen, Istennek hála legyen; Mondjunk neki dicséretet, Zengedezzünk víg éneket! 2. Emberek közül a halált Le nem győzhette sen­ki, Mert a törvény csak bűnt kiált, Vele el kelle veszni. így a bűn és kárhozat Igája rajtunk maradt; Bármerre térjünk, a halál Hatalmával reánk talál. 3. De Jézus, Istennek fia, Ki eljött e világra, Midőn érettünk meghala, Bűneinktől megválta. A halált ő győzte meg, Bűnösök, ne féljetek ! Halál fullánkja elveszett, Nincs hatalma, örvendjetek ! 4. Ez ama húsvéti bárány, Kit nekünk ada Isten, Ki a keresztnek oltárán Meghala szeretetben. Éret­tünk elvérezett, S amely ajtót megjegyzett, Az an­gyal, amaz öldöklő Elkerüli, oda nem jő. 5. Üljünk húsvéti ünnepet Nem a régi kovászban. Kezdjünk mi is új életet Szentségben, tisztaságban. Isten szerzé e napot, Szívből hálát adjatok ! Áldott legyen az ég Ura, Zengjünk néki: halleluja ! Dt. 207. Luther Márton (1483—1546.) Dallama: Tündöklő hajnali csillag. (152) Hívek, Jézust dicsérjétek, Diadalmát hirdes­• sétek, Mert meggyőzte a halált. Ö a halha­tatlanságot Napfényre hozta s váltságot Bűnös lel­künknek talált. Szégyen Légyen Mindeneknek, kik hitüknek csak vallói, De éltükkel tagadói. 2. Áldjuk Jézust, örvendezzünk, Szent énekkel

Next

/
Thumbnails
Contents