Keresztyén énekeskönyv. A dunántúli evangélikus énekeskönyv rövidített kiadása új résszel (Budapest, 1957)

Bevezetés

látta az evangélikus keresztyén hit lényegét. 1805ben adta ki a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület Űj Énekeskönyvét, s egyidejűleg betiltotta azOj Zengedező Mennyei Kar használatát. 1811-ben jelenik meg az ún. Nagy—Győri Énekeskönyv, amely még tovább ment a racionalizmus (észvallás) vonalán s még Luther Márton hatalmas erejű, leghíresebb énekét, az Erős Várunkat is kihagyta! — Ezt a két énekeskönyvet használták országszerte száz esztendőn keresztül (a néhány alföldi gyülekezetben bevezetett csabai énekeskönyvön kívül, amely először 1847-ben jelent meg). Gyülekezeti éneklésünk megszegényedésének és elszíntelenedésének ezen száz esztendeje után készíttetett a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület egy új énekeskönyvet. Ezt Keresztvén Énekeskönyv címen 1911-ben adták ki és csakhamar országosan elterjedt. Egyházunk népe általában „Dunántúli Énekeskönyv"-nek nevezi. Ez az énekeskönvv a felvilágosodás sok felszínesebb énekét háttérbe szorította és igyekezett az evangélikus gyülekezetek közkincsévé tenni újra a reformáció ihletéséből keletkezett magyar és külföldi énekeket. A Keresztyén Énekeskönyv. 1911 óta ez a Keresztyén Énekeskönyv a Dunántúli Egyházkerület kiadásában számos kiadást ért meg, ez a legutolsó országosan használt énekeskönyvünk. Még magában hordozta ugyan a felvilágosodás korában kevéssé értékes énektermését is, de a szerkesztő bizottság, különösképpen Payr Sándor teológiai tanár igyekezett minél többet meríteni a páratlanul gazdag evangélikus énekkincsből. Űj kiadás. Magyarországi Evangélikus Egyházunk a 44 éve használt Keresztyén Énekeskönyv új kiadásáról gondoskodik most. Az új kiadás előkészítésénél figyelembe kellett vennünk egyházunk hit6