Keresztyén énekeskönyv. A dunántúli evangélikus énekeskönyv rövidített kiadása új résszel (Budapest, 1957)

Bevezetés

6 kutatómunkáját lépten-nyomon felhasználtuk. Még néhány évvel ezelőtt, az egyházi vezetőség kérésére, ő válogatta ki a régi Keresztyén Énekeekönyvből azt a háromszáz éneket, amelynek alapján a mostani válogatás elindult. Hozzászólásaival, tanácsaival is segítette az előkészítést. Zalánfy Aladár „Luther vallásos énekei" című kiadványa, a „Régi magyar istenes énekek", a „Cantate", az „Énekem az Ür", mind olyan kiadványok voltak, melyek az előkészítés munkájához is hozzájárultak. Meg kell említeni azt az úttörő munkát, melyet az új kiadású békéscsabai és szarvasi énekeskönyv is jelentett a magyar nyelvű énekkincs gyarapítása tekintetében. Igyekeztünk minél többek hozzászólását meghallgatni. Az „Üj rész" anyagának összeállításánál 22 lelkésztől kértünk javaslatot, majd később, mikor körlevélben tájékoztattunk minden lelkészt általuk a gyülekezeteket is munkánkról, sokan közölték írásban javaslataikat és megjegyzéseiket. Az előkészítés munkájának ütemes menetét nagymértékben segítette a mindkét munkaközösségben mutatkozó egyetértés és munkakedv. A munkaközösségek kétnapos értekezlet keretében adtak számot munkájukról az Egyetemes Sajtóosztály Ének- és Liturgiaügyi Bizottsága előtt 1955. március 8—9-én. Az Ének- és Liturgiaügyi Bizottság beható tárgyalásai után az Egyházegyetem Tanácsa március 15—16-i ülésén döntött a beterjesztett anyag kiadása felől. Imádságos rész. Az evangélikus egyház hagyományait követve, imádságos rész is szerepel az új kiadásban. Mivel itt is tekintetbe kellett venni egyházunk megnövekedett és megváltozott igényeit, az imádságos rész új szerkesztése vált szükségessé. Ezt a munkát Prőhle Károly teológiai tanár végezte el. Az imádságokat a Kis Káté és Luther egyéb Iratain 11