Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

VII. A halál és az örök élet

MULANDÓSÁG ÉS KÉSZÜLET A HALÁLRA 425 Erősít s vigasztalást ád; Fájdalmidat enyhíti, A halált édesíti. 5. Bízd halálod óráját Istennek bölcs tet­szésére ; Kövesd Jézus példáját, Ő legyen szí­vedreménye. Vigyázz és imádkozzál, Úgy sírod készen talál. 6. Örvendezz a reményben, Mondjad: tudom, kiben hiszek, Tudom, e test új fényben Fel­támad s én boldog leszek. Jézus, ki Megvál­tóm lett, A halálon erőt vett. 7. Járulj gyakran lélekben A sírhoz, mely egykor bezár; Mondd: e setét rejtekben, En­gemet is rothadás vár. Uram, adj bölcseséget, Hogy érjek boldog véget! Gellert Keresztély (1715—1769). Dallama: Bizony meglészen az idő. RAI ]\/fidőn eljön az én órám, Hogy in­** * · · nét el kell mennem: Én Jézusom, oh gondolj rám És bátoríts meg engem. Állj mellém, Uram, Istenem, Testem, lelkem és mindenem Kezeidbe ajánlom. 2. Ha bánt lelkiismeretem, És bűneim seb­hetnek: Magamat megkesergetem, De szívem nem csügged meg, Mert lelkemet én megmo­som Szent véredben, én Jézusom, Te vagy az én Megváltóm. 3. Te főm vagy, én tagod vagyok, Ez én vígasztalásom; Tőled én el nem szakadok, Nem szakít el halálom. Ha meghalok, néked halok, Örök életre virradok Te szent halálod által. 4. Mivel, Uram, föltámadtál, Sírban én sem maradok; Minthogy mennybe fölszállóttál, Én

Next

/
Thumbnails
Contents