Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

V. A keresztyén hitélet

346 FELEBARÁTI SZERETET 346 Dallama: Isten, oh szent Isten. ΛΛΟ Λ ki azt állítja, Hogy az Istent szettWi Γ* reti, De felebarátját Gyűlöli és megveti, Az az Úr Jézusnak Nem hü tanítványa; Hogy egymást szeressük, Krisztus azt kívánja. 2. Ε világi jókban Akinek van bősége S nem könyörül azon, Kinek nagy a szüksége, Az rosszakarója Felebarátjának S megrontója az Úr Szent akaratjának. 3. Aki azt megvárja, Hogy őt a szegény kérje, Megvédni nem siet, Hogy őt kár s baj ne érje, És nem előzi meg Keservét, bánatát: Az nem szereti még A felebarátját. 4. Egy Urunk s Atyánk van, Egy test tagjai vagyunk, Illik, mint testvérek Szeretetben maradjunk ; Isten úgy alkotá Az egész világot, Hogy csak a szeretet Adhat boldogságot. 5. Felebarátom is Jézusnak megváltottja, Ki ártatlan vérét Mindnyájunkért ontotta: S ha a szeretetben Követője leszek, Jutalmat és áldást Tőle csak úgy veszek. 6. Te hozzám mindennap Kegyelmes vagy, Istenem; S én ne lennék-e az, Ahhoz, ki vét ellenem? Ne szeressem-e azt, Kinek te Atyja vagy, Akihez jóvoltod, Mint énhozzám, oly nagy! 7. ítélet napján az Nem lel irgalmasságot, Ki máshoz nem mutat Szíves hajlandóságot. Oh szeretet Atyja, Áldj meg oly lélekkel, Mely örömest tesz jót Minden emberekkel! Gellert Keresztély (1715—1769).