Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

V. A keresztyén hitélet

300 ISTENBEN VALÓ BIZODALOM 3. Annak hűségére Bízzátok magatokat, Ki felmagasztalja Az alázatosakat. A nap eloszlatja A setét felhőket, Kegyességtek is ér Boldogabb időket 4. Legyetek csendesen, Szűnjék sóhajtozás­tok, Előbb, mint vélnétek, Eljő szabadulástok. Ne irigyeljétek Az elhízottakat, Szerencséjük múló, Nyomában gyász fakad. 5. Kegyeseknek erőt, A szenvedések adnak, Kiknek jól foly dolguk, Könnyen felfuvalkod­nak. A bölcs Isten téged Gyakran próbára tesz, De nem hagy el, ne félj, Ha hozzá hű leszesz. 6. A jó szív más baját Megilletődve látja, Vigasz nélkül a búst Magától nem bocsátja; Nem ezerszer jobb-e A mi kegyes Atyánk? Csüggednünk szabad-e, Ha ő vigyáz miránk ? 7. Hol van az aggastyán, Ki valaha szem­lélte, Hogy az Úr elhagyta, Ki híve volt s őt félte ? S ha némely földi jót Itt tőle megtagad, Egykor mennyben neki Örök jót osztogat. 8. Szeresd, kövesd a jót, Szeret Isten is téged, Tűrj békével s eljön Bizonnyal segít­séged. Bízzál s az Úrba vesd Teljes remé­nyedet, így nyugodt lélekkel Várhatod vé­gedet. Kis János püspök (1770—1846). Dallama: Oh Felséges Űr! (A nap lement.) ΏΩ43 ^Pudom, hogy a föld szenvedés ha­wOOi zája; Kinek tegnap teljes volt bol­dogsága, Ma már arcát talán könny öntözé, Bánat vegyül itt az öröm közé. , 2. Tudom, hogy a föld szenvedés hazája, Öröm mosolyát búnak jajja váltja, A fényes

Next

/
Thumbnails
Contents