Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

V. A keresztyén hitélet

299 ISTENBEN VALÓ BIZODALOM vamra van a bánat S nyomán üdv és öröm támad. 2. Örökké nem tarthat rajtam Szenvedés, nyomorúság; Most panaszra nyüik ajkam, De majd a szomorúság Eltűnik, mint köd és felhő, Mely mögött a szép nap feljö. 3. Sorsomat bölcsen kiméred, A jövendő nem.aggaszt; A bút és bajt úgy mérsékled, Hogy erőm elbirja azt; Készen állsz segedel­meddel, Támogatsz nagy kegyelmeddel. 4. Mint hív atya, szeretsz minket S igy ne­velsz mennyországra, Gyakran próbálod hitün­ket S így szoktatsz lemondásra; Tanítsz meg­győzni magunkat, S megtörni kívánságunkat. 5. Keserű lenne a halál A kedvére élőnek, De most akármikor talál, Tartom azt nyereség­nek. Neked éltem, nem ér szégyen, Lelkem innen hozzád mégyen. 6. Nyújts szivemnek vigasztalást, Enyhítsd fájó panaszom, Egykor, nálad lelek szállást, Ha e földről távozom; így magam nem kín­zom, gyötröm, Mert tebenned lesz örömöm. Szűcs István téthi esperes-lelkész (1766—1839). Dallama: Isten, oh szent Isten. OQI7 Cokszor a jók sirnak S a gonoszok OOfi ^ örülnek, De az ily örömök Hosszas gyötrelmet szülnek. Hervadóbb a rosszak Tün­dér dicsősége, Mint tavaszi virág Ragyogó szépsége. 2. Istennek fiai! Atyátokban bízzatok, .Ki híven őrködik S kár nem esik rajtatok. Üd­vösségtek lesz ő, Ha tűrtök bókével S min­dent jóra fordít Nagy bölcseségével.

Next

/
Thumbnails
Contents