Keresztyén énekes könyv. Kiad. az Ágostai vallástételt tartó evangelikusok dunántúli Superintendencziája. 3. jav. kiadás (Pest, 1869)

Estvéli énekek

A feltámadásról. 501 meg sem foghatsz Elméddel, és fel sem érheted, Sem nyelveddel ki nem mondhatsz; Eltün ott a homályosság, S körül vesz a világosság. 4. Akkor örömödre meglátod Azt, a kiben ittenhittél, A ki neked holtig barátod Volt, s kitől életet vettél; Akkor örülsz, hogy itt tőle Semmi el nem vont mellőle. ö. Midőn eljön az Ur nagy napja, Teäted a földből feltámad, Uj életét az Ur megadja, S veled egyesítve látod : Ha sátorod elromol s vész ; Ne félj, lelkem, ujabb lesz kész. Dalia m: Jó/.us én hizodalinam. KKK |ézu3 a sirból felkelt; Bckeség van már síromban; Majd én is érek reg gelt, Megnyugodván koporsómban ; A halál már nem rettent, Mert az Ür sirból kiment. 2. Ha a félelem ámít, Melyet a sir körül érzek, A Jézus megvidámít; Kire teljes hittel nézek, Mert hogy a sirból felkelt, Ott csak nyugovást rendelt. 3. Nem félek jövendötöl : Mert bár e testet leteszem ; Tudom Üdvezitőmtől ismét élete met, veszem ; Vele örökké élek , Azért sírtól nem telek. 4. Áldás sék az Ur neve, Ki nektek koporsó s halál, Nagy meggyőzőtök lev«, S nekem is jobb részemen áll; Mostan bátor meghalok, Egészen el nem múlok. 5. Nyugodjál hát csendesen, Testem a setétes földben : Feltámaszt majd ékesen Üdve zitőd jövendőben ; Oh mely boldog lesz sorsom Akkor, édes Jézusom I