Keresztyén énekes könyv. Kiad. az Ágostai vallástételt tartó evangelikusok dunántúli Superintendencziája. 3. jav. kiadás (Pest, 1869)

Estvéli énekek

A feltámadásról. 506 6. A halál hát javamra Szolgál az Ur jóvoltából; Örömet siralmamra Nyújt utóbb nagy irgalmából; S ha estvére juthatok, Általa megnyughatok. 7. Emelkedj hozzá szivem, S ö utána törekedjél : Jézus én legjobb hivem Meghalván feltámadott s él: En is benne maradok, ő neki élek s halok. I) Ii I 1 a in : Tündöklő hajnali csillag. Sí Ki? IbTint lesz nekem akkor sorsom, Midőn u«JU.lTl benned, oh Jézusom ! Csendesen elnyugodtam ? Akkor én a romlottságtól, Búbánat s nyomorúságtól Szépen megszabadultam! Méltán , Nyilván Vigadhatok; Mert juthatok boldogságra, Dicső halhatatlanságra. 2. Mit félnék hát a haláltól: Megment az e rosz világtól, És jobb életre viszen: Véget vet minden Ínségnek, És a kivánt üdvesség nek Boldog kezdete leszen; Utat Mutat Mennyországba , Szép hazánkba , hol hívekkel Le szünk boldogult lelkekkel. 3. Nem tudom ugyan óráját, Melyben életem határát Elérvén meg kell halnom : Talán előbb mint gondolnám, Hirtelen jön végső órám, A melyen ki kell múlnom ; Adjad Magad, Hogy előre Jövendőre készen legyek, Lelkemet ke zedbe vegyed. 4. De talán még tovább élek, A czélhoz mig el nem érek, Melyen koronám leszen. A mig csak hát tart életem, Szolgálatodra szentelem Lelkem s testem egészen, Segélj, Vezérlj, Hogy