Kovács Sándor: Kis énekeskönyv (Pozsony, 1901)

III. Az esztendő és a nap. (A polgári év.)

134· tora, Te légy hű gyermekednek Ε nap is gyámola. Fogadd hű oltalomba Az egyházat, hazát, Eme nehéz napokba Hittel bízzuk reád. 3. Maradjon az igazság Továbbra is velünk, Tévelygések ne bontsák Kis gyülekezetünk,. Hogy hallják meg igédet A késő unokák, Néked zengjen dicséret, Míg áll a nagy világ. 4. Táplálékát a testnek Add meg, kegyes Atyám, Erőm akkor nem ernyed S úgy lesz szívem vidám. Utam bármerre venném, Te nyújts védő kezet, Hogy mint igaz keresztyén, Betöltsem tisztemet. 5. Áldásoddal kísérjed Jó igyekezetem S bármit hoz rám az élet, Híven elvégezem. Parancsodra a hálót Kivetem örömest, A ki neked fogad szót, Tudom, sohase veszt. 6. A földön itt a jónak Oly sok az ellene, Ha angyalid nem óvnak, Mi nem bírunk vele. De Jézus mi velünk van Világnak végéig S akármi harcainkban Velünk szövetkezik. 7. Te, Uram, a szőlőtő, Mi gyenge sarj vagyunk, Mely úgy leszen jó termő, Ha rajtad maradunk. Segélj hát, hogy belőled Fakadjon életünk, Csemetéid neveljed, Míg majd teremhetünk. (Mühlmann J. f 1613.) PAYR SÁNDOR. 180. Dallama: Hogy naponként Uram. 1. Napról-napra, Urain, Te őrized álmom, Kegyelmedből vagyon Én fölvirradásom. Hálát adok néked S magasztalván áldom Atyai hűséged ! 2. Adj, áldott Istenem, Tiszta s igaz lelket,