Kovács Sándor: Kis énekeskönyv (Pozsony, 1901)

III. Az esztendő és a nap. (A polgári év.)

III Az esztendő és a nap. (Polgári év). Új év napja. 172. Dallama : Az Úr én nékem őriző pásztorom. 1. Fölszállok hozzád magas sziklaszálam, Te változatlan minden változásban, Én Istenem, csak tégedet ölelve Száll nyugalom, száll bizalom szívembe, Látván idődnek örvénylő folyását, Esztendeimnek sebes elfutását. 2. Fövényszem én e zúgó habra vetve, Honnan vegyek szót hálaénekembe ? Kegyelmedet uram mikép dicsérjem? A múlt évvel, hogy nem fogyott el éltem, Hogy napról-napra, habról-liabra átvisz S elértem ím az újév hajnalát is. 3. Búban, veszélyben őrizőm te voltál, Szívem ha vérzett, fölibém hajoltál. Adtál sebet, de azt be is kötözted, Be azt is, amit emberek