Kovács Sándor: Kis énekeskönyv (Pozsony, 1901)

II. Ünnepi énekek. (Az egyházi év.)

113 enyész el! Te őrködjél éltem felett, Éleszd, tápláld reményemet, Ha elborul világa! K. S. Isten országa és a kegyelem eszközei. (Keresztyén egyház, Isten igéje, Szentségek.) 152. 1. Erős várunk az Úr Isten, Védő pajzsunk, fegyverünk. Segítségünk másban nincsen, Ha vész támad ellenünk. Az ős ellenség Most háborog még: Erővel, csellel, Nagy sok hadi szerrel, Földön nincs neki párja! 2. Mi erőnkben nincs segítség, Bizony hamar elveszünk; De mellénk állt maga az ég, Isten hőse küzd velünk. Kérded, hogy ki az? Jézus Krisztus az, Ég Ura, Isten, És más Isten nincsen! Övé a diadalom! 3. S volna bár az egész világ Mind ördög, hogy elnyeljen, Csüggedésre okot nem ád, Szent ügyünk kell, hogy nyerjen. Ε világ feje Forrjon mérgibe. Nincs már ereje, ítéletét vette... Egy ige porba sújtja. 4. Mindörökké áll az Ige! Jaj nékik, ha bántják azt! Velünk az Úr! lelkeinkbe Lelke önt erőt. vigaszt. Vérünk s éltünket, Nőnk s gyermekünket Mind elvehetik! Mit használ az nekik?... A menny mégis a mienk! (Luther Márton 1483—1546.) MASZNYIK ENDRE és STROMP LászLÓ. S