Kovács Sándor: Kis énekeskönyv (Pozsony, 1901)

II. Ünnepi énekek. (Az egyházi év.)

104 3. Nem nézek már többé félve A sötét sír fenekére, Mert látom Jézus példájából Mi lehet a holtak porából. Szűnjetek meg kétségeim, Változzatok félelmeim Reménységgé, örömökké, Mert nem alszom el örökké! 4. Jézus segíts most már győznöm Engem is a bűnös földön És hogy ne menjek ítéletre, Támaszsz fel engem új életre! A te lelkednek ereje Az új életnek kútfeje, Hogy hát legyek élő személy, Szent lelkeddel én bennem élj! (Ref. 19 dics.) LENGYEL JÓZSEF. Áldozó csütörtök. 140. Dallama : Uram Jézus fordulj hozzánk. 1. A mennybe ment föl e napon Az én királyom, Jézusom. Az Istennek jobbjára ült És áldja őt az ég s a föld. 2. Betölt, mit Isten megígért: Megdicsőült fájdalmiért. Isten trónján, im ott fenn ül, A sarj Dávid gyökeribül. 3. Azért zengjünk szent éneket, Mondjunk neki dicséretet. Atya, fiú és Szentlélek, Zengjen néktek örök ének! sántha KArql

y 141. Dallama: Isten felséges adománya. 1. Üdvözítő, te mennybe szálltál Dicsőségben részesülni, Oda vágynék, hová jutottál Én