Raffay Sándor: Ágenda (Budapest, 1932)

Első rész. Gyülekezeti istentiszteletek

Vízkereszt utáni 5-ik vasárnap. (Mt. 13, 24-30. Kol. 3, 12-17.) Oltári imádság. Kegyelmes mennyei Atyánk! Mélységes alázattal borulunk le szent színed előtt és bizalommal kériink, tekints reánk irgalmassággal. Trónod zsámolyánál magába néz a szívünk és vallást teszünk előtted, hogy letértünk igazságod áldott úlairől. Tisztának teremtelted a szívünket. Szentlelked hajlékának szánlad a lelkünket s most nem merjük előtted ezt a szívet megnyitni és pironkodunk a lelkünk miatt, mert aluvásunk sötét éjszakáin a kísérlő sátán szent kezed vetését megrontotta bennünk. Urunk, Istenünk, szentséged trónusától ne űzz el minket bűneink miatt, hanem ölelj magadhoz most is kegyelmesen. Huzgóságunknak ezt az óráját is szenteld meg, hogy megteljünk igazságoddal és úgy hagvjuk majd el imádásod e szenl hajlékai, mint akikben megtisztul! a szív és újjászülelett a lélek. Urunk, Atyánk, légy és maradj azért inost velünk és légy hozzánk irgalmas és kegyelmes az Ür Jézus Krisztus érdeméért. Ámen. Igehirdetés utáni imádság. .Magasztalván áldjuk szent nevedet jóságos Istenünk, aki mindig bölcsességre tanítasz bennünket. Azt akarod, hogy Krisztus Igéje lakozzék bennünk gazdagon. Azt akarod, hogy ez az Ige alakítsa egész mivoltunkat az Isten gyermekeinek tökéletességére és szentségére. Azt akarod, hogy mint a te választoltaid, öltözzük fel mindnyájan a könyörületességet, a kedvességet, az alázatosságot, a szelídséget, a békességes tűrést és a megbocsátást, mert csak ezekkel szerezhetünk magunknak békél, embertársainknak boldogságot. Azt akarod, hogy a tökéletesség köteléke, a szeretet fűzze össze egymással az emberek szívéi és hogy ez a szeretet alakuljon át bölcsességgé, óvó tanítássá, mentő vigyázássá, amely őrködik egymás nyugalma, békessége s életének tisztasága felett. Azt akarod, hogy bármit cselekszünk is ebben a földi életben, mindig ineglássék minden szavunkon és cselekedetünkön, hogy mi az Cr nevében munkálkodunk, míg e földön élünk. Azt akarod, hogy mindenért hálát adjunk lenéked s ne a magunk indulatai és gyarló bölcsessége szerint tartsunk ítéletet akár magunk, akár mások felett, hanem hagyjuk a megítélést az igaz bíróra, az ég és a föld erős Istenére. Azért ha azt láljuk, hogy a hitetlenség vagy a megernyedés lelki éjjelén az Isten ellensége, a sálán konkolyt hint a magunk, vagy embertársaink lelkébe, legyünk türelmesek és ne ítéljünk idő előtt, baneiu várjuk meg a nagy aratást s a gonosznak a jótól való szétválasztását bízzuk az Istenre. I)e addig is adj nekiink biilcseséget, kegyelmes Ályánk, hogy a Krisztus Igéje lakozzék bennünk 27