Karsay Sándor – Czékus István: Agenda II. (Budapest, 1891)
I. Ünnepi imádságok
— 52 .— megváltás munkájának dicső befejezéseért, mert Te megdicsőítetted szent nevedet, midőn Jézust a hívők vigasztalására a sírból kihoztad és szivünkbe az örök élet hitét örök időkre megerősítetted. Most már tudjuk, kiben hiszünk, tudjuk, hogy Jézus Krisztus hitünk egyedüli fejedelme, ki mindnyájunkat örök üdvre vezet; tudjuk, hogy értünk viselte a bűnnek terhét, értünk szenvedte a legkínosabb halált, miszerint békességünk legyen Te veled Istenünkkel, bűneinkből feltámadva meggyógyuljunk és bizton reméljük az igazság győzelmét s feltámadásunkat a sírból a Jézus Krisztussal. Kegyelmes Üdvözítőnk és Megváltónk, Ur Jézus Krisztus! örök dicsőség térjen szent nevedre, hogy a kárhozat átkából halálod által feloldoztál s feltámadásod által az örök élet derült napfényével örvendeztetted meg sziveinket. Hálával adózunk neked azon kegyelmedért, hogy a halál félelmét megtörted és az enyészet kövét sírjainkról elhengerítve azon hit és reményben erősítetted meg sziveinket, miszerint Te vagy a feltámadás és az élet, a ki benned hisz, ha meghal is él. Szent nevedet dicsőítjük azon vígasztalásodért, hogy a ki veled él, veled fel is támad s a kik itt szeretetben élve egymástól elválnak, azok az általad elkészített mennyei hajlékokban örök boldogságban újra egyesülnek. Üdvözítőnk és Megváltónk! töltsd ki ránk szent lelkednek erejét, hogy feltámadásod hitétől lelkesülve komolyan készüljünk az örök életre, őszintén keressük, míg időnk van, a mennyeieket, legyőzzük a test és világ kísértéseit, kiirtsuk szivünk és életünkből a hitetlenség és erkölcstelenség nemtelen cselekedeteit s főtörekvésünk az legyen, hogy a hit, szeretet és remény, az igazság és erény gazdag gyümölcseit teremve, méltók legyünk Isten üdvözítő kegyelmére, méltók a lialhatlanság dicső koronájára. Istenünk és Atyánk! engedd, hogy ma találkozzunk mindnyájan a feltámadott Jézussal, s hozzá erős hittel ragaszkodva örvendjünk örök életünknek; engedd, hogy a szenvedők és kesergők tőle nyerjenek vigasztalást, a haldoklók bátorítást és reménységet, hogy