Karsay Sándor – Czékus István: Agenda II. (Budapest, 1891)

I. Ünnepi imádságok

— 22 junknál, hogy mielőtt álomra hajtjuk fejünket és az évet befejezzük, komoly számadásra vonjuk magunkat, az ó év bűneit levessük, lélekben megujulva keljünk fel az uj év reggelére, lélekben és igazságban mutassuk be, mint hű tanítványaid hálaáldozatunkat és újjászületve, hálás kebellel üdvözöljük a kegyelem új évét. Uram! maradj velünk, mert immár beesteledett és a nap elhanyatlott. Uram! maradj velünk! és őrizz meg minden gonosztól, hogy áldott legyen életünk, áldott halálunk és dicsőséges az örök életre való feltámadásunk, végetlen érdemedért. Amen. II. Jőnek évek és tovább haladnak (lyors robajjal fékezetlenűl, S elmerül a zúgó árrohamban A halandó észrevétlenül: Hol van, a kit a korok dagálya Örvényébe vonni képtelen, A kinek mindenható szavára Az idő hajolni kénytelen!? Ali! s az évek szárnyaló sorában Változékony minden itt alant, Sírból kél az élet és ha díszlett, Véghatára porló síri hant; Hol van, a ki hű marad magához, Országolva élet s rom felett, Hogy hatalmát félje és imádja A ki tőle nvere életet ? Te vagy, Isten, kinél évek ezre Egy születve elhalt pillanat, Kinél felszámítva múlt s jövendő S a jelenben a szivdobbanat;