Karsay Sándor – Czékus István: Agenda I. (Budapest, 1889)

Bevezetés

— VII — egyházakban az első módot tartjuk helyesebbnek, részint azért, mert igy a hosszadalmasság elkerültetvén a lelki épület hátrányt nem szenved; részint azért, mert igy a szülők gyermekeiknek a vallásigazságokban való alapos kiképeztetéséről teljes meggyőződést szerezhetnek; részint azért, mer a konfirmáczió legtöbb helyen böjti időben virágvasárnapján vagy zöldcsötörtökön történvén, az áthűlés veszélyének sem a szülők, sem a gyermekek nincsenek kitéve. 2. A gyermekek a konfirmácziói oktatáshoz, csak 12-ik évök betöltével bocsátandók, midőn az elemi iskola 6 osztályát már befejezték és a vallásos igazságokat érett észszel foghatják fel. 3. A konfirmáczió-ünnepély megtartására legelfogadottabb napok virágvasárnap ja, zöldcsötörtök, áldozó csötörtök, vannak azonban gyülekezetek, melyek más napokon, p. o. húsvét vagy pünkösd utáni első vasárnapon tartják. 4. A konfirmáczió mindig ugy hajtandó végre: hogy a gyermekek a felvétel után, és pedig lehetőleg szülőikkel egyetemben, azonnal az I r szent vacsorájában is részesüljenek. d) Az új házasok összeadása tekintetében. 1. A házasulandó jegyesek bejelentetvén, a lelkész köteles az egyházi és világi törvényeket szigorúan szem előtt tartani és ha a vérrokonság akadályának esete forog fenn, őket királyi fölmentvény kieszközlésére utasítani; ha pedig a háromszori kihirdetéstől való felmentés mellett kívánják az esketést végrehajtani, az engedélynek az alispáni, illetőleg polgármesteri hivataltól való megszerzésére kötelezni, mit azonban a jegyesek nevében maga a lelkész is kérelmezhet. 2. Akadály nem léte esetében a kihirdetés következőleg eszközlendő három egymás után következő vasárnap vagy ünnepnapon: Jelentetik a keresztyén híveknek, hogy vannak házasulandó személyek, kik most hirdettetnek 1-ször (2-szor, 3-szor), u. m. Ν. N. Fazekas János és Drága Mária helybeli foldmives szülőknek ág. hitv. ev. nőt-