Karsay Sándor – Czékus István: Agenda I. (Budapest, 1889)

Bevezetés

— VIII — len (özvegy) napszámos fia, eljegyzé magának: N. X.-t, Hosszú Márton és Vékony Judit i földmives szüléknek ág. hitv. ev. hajadon leányát. Mely hirdetés azon ezélból történik, hogy ha valaki a házas­ság megkötése ellen törvényes akadályról tudomással birna, azt a lel­készi hivatalnál mielőbb bejelentse. A házasságot szerző Isten pedig áldja meg őket lelki és testi áldásokkal. 3. Az esketés rendesen a templomban történjék, a hely szent­sége ünnepélyesebb hatással levén a házasulandókra és komolyabban figyelmeztetvén őket kölcsönös fogadalmaikra és kötelességeikre, ház­nál pedig csak kivételesen engedtessék meg. Végrehajtás tekintetében a délelőtti idő lehetőleg feltartandó, azonban a délutáni esketés sem akadályozható meg kivált oly helyeken, hol az rendes szokássá vált. e) A gyónásra vonatkozólag. r 1. A gyónás, mint az I r szent vacsorájához előkészítő és a bűnök bevallását és megbánását magában foglaló szertartás némely nagyobb gyülekezetekben az Ur szent vacsorájától elkülönítve tarta­r tik, legtöbb egyházainkban azonban az Ur szent vacsorájával össze­kötve végeztetik a vasárnapi vagy ünnepi reggeli istentisztelet előtt vagy után, a mint ezt az egyház viszonyai megkívánják, vagy a szokás megállapította. 2. Λ bűnöktőli oldozat némely gyülekezetben általában hirdet­tetik, az atya, fiú és szent lélek Istennek nevében, másikban pedig egyenként az oltárhoz járulás, a kéznek a fejre tétele és a bűnbocsá­nat hirdetése mellett. A lelkész a bevett szokáshoz alkalmazkodjék és az oldozat külön végzését, miután az a hívőknek lelki nyugalmat köl­csönöz és hitöket erősíti, kiküszöbölni ne törekedjék. r f) Λζ Ur szent vacsoráját illetőleg. r 1. Az Ur szent vacsorája, bevett szokás szerint, a vasárnapi és ünnepi reggeli istentisztelet előtt vagy után a legcsekélyebb gyüleke­zetben is évente legalább 5-ször, u. m. karácson, nagypéntek, pünkösd

Next

/
Thumbnails
Contents