Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)
III. A XVI. és XVIII. század - 3. Énekeskönyvek, énekgyüjtemények
90 kéziratos gyűjteményből meríthette az 1642-iki lőcsei énekeskönyv az ének szövegét. Ugyancsak neves kéziratos énekgyűjtemény a Kálmáncsai kódex. A kódex részei 1622., 1623., 1626. években keletkeztek, az egész tehát a XVII. század húszas éveiből való. A szokásos ünnepi himnuszok és a litánia maior utáni „Keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek" címen közönségesebb énekek következnek. Végül a kódex a szokásos liturgikus énekek előtt betegségben és csapások esetén való imákat közöl. A sárospataki Csáti és Patay graduálből sok levél hiányzik, de biztosan megállapítható a Batthyány kódex forrás volta és feltehető — töredék lévén —, hogy még több, e forrásból származó éneket tartalmazott. Ezen legnevezetesebb graduálokon kívül vannak még ismertek, pl. Apostagi, Spáczay, stb. graduál, melyek mind megerősítik azt a feltevést, hogy a XVII. század nem szűkölködött liturgikus gyűjeményekben és nem nagyon sajnálhatta az Öreg Graduálnak csak kis példányszámban való megjelentét. A graduálforma lassú kihalásával csak a zsoltároskönyv, a passionalis és a gyülekezeti énekeskönyv maradt használatban, az első főleg a református híveknél. A legelső protestáns passió és lamentatio a Batthyány kódexben maradt fenn. Az első ilyen jellegű különálló kéziratos könyv a Sárospataki passionalis (1602?). A XVII. században megemlíthetjük a Lécházi és Pókai passionalist, a XVIII. században Vass Mózes (1725), Kolozsvári Mihály (1750), Kövendi Tamás (XVIII. század vége) passionalisait. 7 7 * * * Az evangélikus templomi ének történetét vizsgálva, mindeddig kevés kivétellel közös énekeskönyvekkel találkoztunk. Ezért legnagyobbrészt a „protestáns" nevet alkalmaztuk az „evangélikus" helyett. Ezen énekeskönyvek mindkét reformált egyházat ellátták énekkel, de sokban különösen a XVI. század végétől kezdve a református szellem volt uralkodó. Ez késztette a lőcsei és bártfai nyomdászokat az említett evangélikus kiadások készítésére. De még ezek is református énekeskönyv7 7 Szabó T. Attila: Kéziratos énekeskönyveink a XVI—XIX. sz.ban. Zilah, 1934. 23. 1.
