Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)
III. A XVI. és XVIII. század - 2. Zsoltárok, énekek
78 énekeiben. Itt már több a lírai tartalom és a lélek érzelmei a legegyénibben, a legszemélyesebben fejeződnek ki. Forrás tekintetében itt már az előbb megjelent énekeskönyvek említhetők fel. Még a katolikusok is e forrásokból vették énekanyaguk egy részét. Fontos forrás volt, melyből igen nagy számban merítettek az énekszerzők, a német evangélikus egyházi költészet is. Itt már megjelennek az élő nyelvről való fordítások, melyek a múltban csak Luther énekeinél mutatkoztak. Az énekek fajaira nézve Némethy Mihály, a kolozsvári ecclésia lelkipásztora (1679) kifejti, hogy: 6 1 „az ecclésiákban szabad a Soltárokon kívül Szent írásban szedegetett Énekeket is énekelni. .. Minéműek: 1. a Soltárokból szedegetett szép énekek, mert azok azon magyarázattya a nehéz Soltároknak, s a közösség is jobban érti és hamarabb tanulhattya; 2. az invokálió, melyek merő könyörgések a Tanítóért, az ige hallgató községért; 3. az innepi énekek, melyek szépek s jók és épületesek ... 4. a litániák és passiók, ahol a gyenge kösség botránkoztatása nélkül el nem hagyathatnak." Ε felsorolt énektípusok, műfajok az énekeskönyv tipikus szerkezetét mutatják. II. Énekek, zsoltárok. Ha először az énekeskönyvektől függetlenül vizsgáljuk a két század evangélikus énekköltészetét, azt találjuk, hogy a legkevesebb bővülést a zsoltárok átdolgozása mutat fel. Ennek a típusnak legtöbbször panaszkodó, könyörgő hangja most is nagyon időszerű volt még, de amikor Szenczi Molnár Albert kiadva teljes zsoltárfordítását, a régi zsoltárigény jelentősen lecsökkent. Csak elvétve találunk néhány zsoltárparafrázist. Itt is az aktuális panasz és keserűség gyakran áttöri a zsoltár kertét, pl.: „Ne legyenek, Üristen, tobzódók, részegesek, undok paráznák, haraggal teljesek, irigyek, kegyetlenek." 6 5 A XVI. század jellemző énektárgyainak egyenes folytatását látjuk itt is. Legfőbb tárgy a panaszkodás, siralom. Ismét a Alszeghy Zsolt: A XVII. század lírai költészete. Bp. 1935. Μ. T. A. k. 8 .1. „Tekints reánk Űr Isten" kezd. énekből. Gönczi 1635.