Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)

II. A reformáció százada - 6. Eredeti énekek

66 „Nincs drágább marhája embernek leikénél, Azt erősben féltsed minden drága kénesnél, Hogy meg ne rútítsad gonosz életeddel, Mert nem lészesz részes mennyben az Ur Krisztussal. Megrútítja ember lelkét az sok bűnnel Az gyakorta való gonosz hamis hittel Undok kevélységgel és nagy irigységgel Egymás elien való gonosz kegyetlenséggel. Rettenjünk meg azért mi bűneinktől, · Őrizzük magunkat az lelki fogságtól, Hogy el ne szakadjunk mi az Űr Krisztustól, Az mennyországbéli drága örökségtől." (VII. 99.) Elmélkednek a bűnről, Isten büntetéséről és felpanaszolják a bűn elhatalmasodását: „Csuda testi bátorságba emberek Bémerültek most mindenféle népek, Hitetlenségbe és minden csalárdságba, Tobzódásba és testi bujaságba." (Dobokai Mihály éneke.) Ismét találkozunk az egyéni sors panaszával, hogy Isten kegyelmének felfogásához vezesse az embert: „Megfogyatkoztam én ez világi minden szükségemben Nagy bűneimért elkeseredtem ez földön laktomban, De kérlek téged, édes Istenem, hogy légy segítségem. Nem kell énnekem egyébb segítség az te szent nevednél, Ki hatalmasb vagy mind ez világi nagy fejedelmeknél, Erősbbé tehetsz engem, Űr Isten, én ellenségimnél...' (VIII. 20.) A dicséretek csoportja meglehetősen kis számú éneket foglal magába, ezek között kevés az igazán értékes költemény. Hangjuk a könyörgések és hálaadások hangja, új, jellegzetesen más vonást nem találhatunk rajtuk. Végül egészen külön csoportot követelnek a tanító énekek. Ez a könyörgéseken és hálaadásokon kívül a harmadik tipikusan XVI. századi énekfajta. Ezen énekek egyedüli célja a vallás alapigazságait, tanait népszerűsíteni, a népet a szentíráshoz közelebb hozni és megismertetni vélük egyházuk nézetét a legfontosabb vallásos kérdésekről. így öntik versbe a Miatyánkot (pl. Sz. G. 161., 162., 164. három változat. Az utolsó a leghívebb) a Hiszekegyet (Sz. G. 172., 173., 174. szintén három változat). A. Hiszekegy feldolgozások között ismerünk olyat,