Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)
II. A reformáció százada - 5. Zsoltárfordítások és átdolgozások
48 „Ekképen könyörgött régen szent Dávid az Úristennek, mert látá vakmerőségét minden rendbéli népeknek, hogy Istentől nem félnének." A motívumok különösen itt, a berekesztésnél csaknem mindig keverednek egymással. Nehéz oly versszakot találni, hol csak egyik vagy másik motivum van jelen. A zsoltárszám, fordítási évszám és az alkalom megjelölését tartalmazza pl. a 34. zsoltár záró versszaka: „Szent Dávid írta ezt a zsoltárkönyvben harmincegyedik szép dícséretiben vigasztalásért szörzélt ezt versekben ezerötszázhatvannégy esztendőben." Mind e négy jellegzetes motivum összefoglalását magába záró berekeszités a 121. zsoltár vége: „Szent Dávid írja az zsoltárkönyvben δ levelének százhuszonegy részében, mikor Istent ő megesmeré sok jóvoltáról nagy hálákat ada. Ezt mostan szörzék, Istent dícsérék, kegyelmes voltát néki megesmerék segítségében és jótettében. ' Az ezerötszáz és negyvenkilencben." Ezen sablonos szerkezet nagyon jellemző a XVI. századi énekesre, ki nem elégedett meg azzal, hogy a zsoltár maga is viharos lelkiállapotát fejezte ki és hogy a fordításba is — mint majd látni fogjuk — saját érzéseit, egyéni felfogását öntötte bele, még a bevezetésben és berekesztésben is tanítani, inteni, irányítani és példálódzni akart. A zsoltároknak külső, szerkezieti jellemzése után tekintsünk most mélyebbre és lássuk, mit tudhatunk meg belőlük fordításuk technikájára vonatkozólag. Mindenekelőtt a zsoltárfordítások forrásait tekintsük át. A legfontosabb és leghasználatosabb forrás a Vulgata volt. A katolikus papból lett protestáns énekesek jól ismerték e fordítást. De a Vulgata közel sem volt egyedüli forrásuk a hitújítás énekszerzőinek. Haszinálták a héber szöveget, a Textus Masoreticust (Τ. M.) és a görögnyelvű Septuagintát (LXX.) is. 4 7 Zeleméri László pl. a " A három forrásra von. szövegrészleteket Horváth Konstantin: A zsoltárkönyv magyarázatja... Zirc, 1934. című könyvéből vettem.
