Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2017 (82. évfolyam, 2-20. szám)

2017-02-26 / 8. szám

KRÓNIKA • 2017. február 26. Evangélikus élet • 3 Mindennapi élet Luther családjában Előadás Soltvadkerten A Reformáció 500 című, összesen tíz alkalomból álló rendezvénysorozat má­sodik eseményére került sor február 2-án este a soltvadkerti Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola épületében. Indokolt épületet írni, hiszen az al­kalom több helyiséget is igényelt, az előadást követően ugyanis - az iskola kony­hájának jóvoltából - az érdeklődők többfogásos vacsorát is kaptak: szigorú­an korhű ételekből, a Hollóének Hungarica együttes zenéjével kísérve. Az ötletgazda, Éberling László, az isko­la művészeti oktatásának koordinátora és Udvarhelyi Attila iskolaigazgató mel­lett Győri Veronika iskolalelkész és több tanár is korhű jelmezbe öltözve köszön­tötte dr. Kertész Botond egyháztörténészt, az Evangélikus Országos Múzeum tu­dományos munkatársát, aki több témá­ban is igen szemléletes módon - képek­kel és idézetekkel tarkítva - dolgoztat­ta meg a hallgatóság képzeletét arról, hogy milyen is lehetett az élet a refor­máció korában. Rendi társadalom. Az újkor hajna­lán vagyunk, de az idő lassabban telik, mint manapság: az a szakma, amelyet egy-egy fiatal kitanul, minden bi­zonnyal később is létezik, fgy fontos­sá válik a tapasztalat. Nyugdíj nincs; az is igaz, hogy az időskort kevesen élik meg. Nem meglepő hát, hogy ötszáz éve az embereket elsősorban a halál és az azutáni sorsuk foglalkoztatta. A „fel­halmozódott” jó cselekedetek egyhá­zi számszerűsítése később nagy bank­házak birtokolta búcsúcédula-üzletté silányult. Ismeretes, milyen indulato­kat gerjesztett Luther Mártonban a tel­jes búcsú megvásárlásának lehetősége. A kor higiéniája. Ami ma nekünk természetes, régen korántsem volt az. A legszemléletesebb példa a csatorná­zottság hiánya. Kertész Botond a hall­gatóság képzeletére bízta, mit is jelent­hetett ez a nagyvárosokban - kivált, ahol a gyanús helynek ítélt közfürdő­ket is bezárták... A víz biztonsággal nem volt iható, így főként sört vagy bort fogyasztottak (amelyeknek a mi­nőségét mai mércével erősen vitatha­tónak találnánk). Csak Luther élete alatt Wittenbergben három kisebb-na­gyobb pestisjárvány is felütötte a fejét. A kor közemberének szóhasználata meglehetősen bárdolatlan - mondhat­ni goromba - volt. Szerzetesség. Luther életformája, amelyet a szigorúbb irányzatot képvise­lő Ágoston-rendi szerzetesség megkö­vetelt, kifejezetten nehéz élet volt. Na­pi hat imaórával (beleértve az éjfélit és a napkelte előttit is) kevés alvásra volt le­hetőség, arra is csak nagyon szerény kö­rülmények között, szerény táplálkozás mellett. Nem meglepő hát, hogy a szer­zetesek nem értek meg magas életkort. Ha nincsen Georg Spalatin - aki elkül­di egyetemi tanárnak Wittenbergbe -, a reformátor sorsa másként is alakulha­tott volna... Luther felesége és családja. Luther leendő felesége, Katharina von Bora hatévesen lett apáca - nem önszántá­ból. Házasságkötésükkor Luther negy­venkét éves volt, Katharina pedig hu­szonhat, ez igen nagy korkülönbség­nek számított. A férjben a szerelem ér­zése csak később alakult ki. Hat gyer­mekük született (egyikük öt hónapo­sán meghalt), valamint tizenegy árvát fogadtak örökbe. Luther kényszerű távollétei alatt igen nagy munka lehe­tett a család mindennapi működteté­se a betérő vendégekkel és a sörfőzés­sel együtt. Ezért nem meglepő, hogy Luther - a rá jellemző humorral és (ön)iróniával - a feleségét az őszinte tiszteleten túl „Herr Käthe” (Kati úr) névvel illette. Fontos változás a kor gondolkodásához képest, hogy Lu­ther a házaséletet immár nem szüksé­ges rossznak, avagy bűnnek, hanem Is­ten ajándékának fogta fel. Anyagi és egészségi állapota. Mivel akkor még nem létezett szerzői jog, az írásainak kiadásával járó anyagi előnyö­ket nem Luther szerezte meg. Nem éhe­zett a család, de félretenni sem tudtak. Életkörülményeinek és - mai szóval - kifejezetten stresszes életmódjának a kö­vetkezményeként is sok betegség gyö­törte a reformátort. Csak az 1527. évben nyolc hónapig volt beteg, jóllehet ezalatt is megírt hatvan prédikációt, száz leve­let, húsz tanulmányt, és tanulmányuta­­kat is tett. Luther egyszerre volt jó hu­morú és depresszióra is hajlamos em­ber. Szilárd jellemzője volt viszont az igaz hit, mindig bízott a Gondviselésben. . ■ Lehoczki Ferenc Fiatal felnőttek táboroztak a Téli berekben Válaszúton témacímmel hirdette meg a Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért és Gyermekekért Egyesület (KOSZI) február 3-5. között tartott 8. Téli berek értékkereső táborát. Helyszínül a nagyvelegi Grünfeld Evangélikus Ven­dégház szolgált. A hétvégére ezúttal tizennyolc-huszonkilenc éves fiatalokat vártak a szervezők. Fontos hangsúlyozni, hogy a KOSZI Téli berek tábor tizennyolc éven felülieknek szóló alkalommá változott. A fiatal fel­nőtteket érintő mindennapi és pár­kapcsolati problémák, az önállósodás és a felelősségteljes döntések meghozata­la - többek között ezek voltak a központi témák. Lelki szempontból is folyamatosan válaszúton vagyunk, de Isten választá­sa, hívása az első. Sohasem leszünk kész keresztyének, istenkapcsolatunk min­dig épül imádságban, csendben, si­kerben, kudarcban. Közben egymást is formáljuk: minket is formál mások hi­te, mi is formáljuk mások hitét. Hitünk pedig formálja egész életünket, felnőt­té válásunkat, döntéseinket. Ezek a kérdések álltak az áhítatok és beszélge­tések középpontjában, amelyek által egymás tapasztalatain keresztül is for­málta a résztvevőket az Isten. A tábor lakói sokfelől jöttek, így pénteken mindenkit megvártak a vacso­rával. Az azt követő csapatépítő játékok jó lehetőséget biztosítottak arra, hogy megismerhessék egymás habitusát. Szombaton egymást segítve készítették elő a reggelit, a csapatmunkából tehát nem volt hiány. A délelőtt folyamán Szepesvári Or­solya coach vezetésével nagyon hasz­nos alkalmon vehettek részt, ebéd után pedig a Molnár Rozália és Frenyó Zsófia által készített Élő társasjáték következett. A csapatok választhatták a jelenlegi életükre jellemző utakat, ám többen kipróbáltak más lehetőségeket is. A végén mindenki beért a célként fel­rajzolt napocskába, azaz mindenki át­léphetett egy következő életszakaszba. Egy rövid szusszanás után Lénárt Viktor evangélikus lelkész és szervezet­­fejlesztő rázta fel a társaságot, s igen­csak elgondolkodtatta a tábor lakóit. Női fejjel férfiként gondolkodni és fordítva nem volt hétköznapi élmény, viszont rengeteget tanultak belőle a tá­borozok, és érdekes új ismereteket szereztek. Az utolsó estén farsangi bulit csap­tak, volt enni-, innivaló és természe­tesen rengeteg nevetés. A vasárnapi fel­keléssel mindenkinek meggyűlt egy ki­csit a baja, ám a tábor lelki vezetője, Szabó B. András lelkész gondoskodott az áhítatról, amely után egy utolsó já­tékba vetették bele magukat a tábor­lakók. Ebéd után mosolyogva váltak el ideiglenes lakhelyüktől - a kastélytól - is, mely ugyan először hidegnek bi­zonyult, ám a két nap során lelkesedé­sükkel és vidám jelenlétükkel sikerült „befűteni”. (A KOSZI következő tábora április 28. és május 1. között Piliscsabán lesz, a Bé­­thel-otthonban. A11. KOSZI Életfonal életvezetési táborba 7-12. osztályosokat várnak. A jelentkezés már elindult, részletek a www.koszi.net oldalon.) ■ Szabó Rubina HIRDETÉSEK A keresztény értelmiségi fórum következő alkalmán a budahegyvidéki evan­gélikus templomban (Budapest XII. kér., Kék Golyó u. 17.) február 27-én 18.30- kor Jézus lába nyomán a Szentföldön címmel Szák Kocsis Pál vetített képes elő­adása hangzik el. A nyugdíjas lelkészek szokásos Deák téri találkozóját március 3-án fél tíz­kor tartjuk. MadocsaiMiklós tartja az áhítatot, majd az Evangélikus Országos Múzeumban kapunk vezetést. Lelkiszolgálat Háza - az elcsendesedés helye Piliscsabán. A Lelkiszolgá­lat Háza az a hely, ahol az emberek Jézus Krisztust személyes Megváltójuk­ként megismerhetik. Elsősorban keresztény közösségeknek, szervezeteknek, gyülekezeteknek, ifjúsági és gyermekcsoportoknak ajánljuk házunkat. Ez a ház rendelkezésre bocsátását jelenti, külön szervezett program nélkül. Szol­gáltatásunk megfelelő fizikai környezetet biztosít a Krisztus-központú alkal­makhoz maximum ötvenhét fő részére. Ha ön budapesti, akkor kevesebb mint egy óra alatt (autóval, vonattal - az állomás gyalog néhány perc - és busszal) a világ zajától távol eső oázisra talál, amely a lelki-testi felfrissülés­re egyaránt jó lehetőséget kínál. Ha ön vidéki, és olyan békés helyet keres cso­portos alkalmaihoz, ahonnan fővárosunk és a környék kulturális nevezetes­ségei is könnyen elérhetők, a ház ehhez megfelelő lehet. Kérjük, látogasson el weboldalunkra (lszh.org), vagy kérdezze misszióvezetőnket: Hajdú Zoltán, telefon: +36-26/373-987; +36-30/946-8970; e-mail: gondnok@lszh.org.Továb­­bá ellátogathat Facebook-oldalunkra is: facebook.com/lelkiszolgalathaza. Kettős tárlat Békéscsabán Reformáció 500 és Várkonyi 70 címmel kettős kiállítás nyílt Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. Az április 19-ig látogatható tárlat egy­részt a helyet adó múzeum és a Békés­csabai Evangélikus Egyházközség re­formációhoz köthető, ritkaságnak ne­vezhető kegytárgyait és műtárgyait mutatja be (egyebek mellett egy 1727- ben keletkezett kézírásos Tranosci­­us-énekeskönyvet is, amelyet alkotó­ja magas művészi értéket képviselő sza­badkézi rajzokkal díszített); másrészt megtekinthető az evangélikus egy­házhoz ezer szállal kötődő helyi festő­művész, Várkonyi János gyűjtemé­nyes kiállítása. Két esemény szerencsés és művésze­ti szempontból sikeres együttállásából született meg a mai nap - fogalmazott a kettős kiállítás február 17-i, pénteki megnyitóján Szarvas Péter, Békéscsa­ba megyei jogú város polgármestere. Gáncs Péter elnök-püspök kiemelte: Várkonyi János bibliai témájú képei nonverbális igehirdetésként értelmez­hetők. ■ Szegfű Katalin Elhunyt Cseri Kálmán Életének hetvennyolcadik évében, február 13-án megtért Teremtőjé­hez Cseri Kálmán nyugalmazott re­formátus lelkipásztor. Cseri Kálmán 1939. április 30-án szü­letett Kecskeméten, 1962-ben szerzett lelkészi oklevelet Budapesten. Cecén, majd a budahegyvidéki gyülekezetben volt segédlelkész, 1971-től nyugdíjba vo­nulásáig pedig - harminckilenc éven át - a Budapest-Pasaréti Református Egyházközség lelkészeként szolgált. „Fő törekvése az volt, hogy az örök evangéliumot a mai ember számára is érthetően hirdesse, lehetőleg szép ma­gyar nyelven” - olvasható a több mint nyolcszáz igehirdetését hozzáférhetővé tevő weboldalon. Emellett számos bib­liai témájú könyv szerzője; népszerű áhí­­tatoskönyve A kegyelem harmatja cím­mel jelent meg. Tavaly augusztus 20. al­kalmából a Magyar Érdemrend tisztike­resztje kitüntetést, idén januárban pedig a Károli Gáspár Református Egyetem tiszteletbeli doktora címet vehette át. Cseri Kálmán sokszor tartott előadá­sokat, és hirdette Isten igéjét evangé­likus összejöveteleken is: prédikált a 2013-as országos evangelizáción, és az Evangélikus Belmissziói Baráti Egye­sület egyik alkalmán is előadást tartott. Temetése március 3-án 14.30-kor lesz Budapesten, a Farkasréti temetőben. Forrás: reformatus.hu

Next

/
Thumbnails
Contents