Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-12-06 / 49. szám
6 -m 2015. december 6. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet HMBHi A magyar nyelv napja Nyelvünk mai őrzői és ápolói igyekeznek ráirányítani a figyelmet szellemi-kulturális örökségünkre. 2011 óta november 13. a magyar nyelv napja. (1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé emelő törvényt.) A Himnusz költője, Kölcsey Ferenc többször is leírta aggodalmát és feladatunkat: „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! - mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog.” Átlépve száz esztendőt érdemes idézni Kosztolányi Dezsőt. Kötetnyi írást szentelt anyanyelvűnknek. (Ezeket Erős várunk, a nyelv címmel Illyés Gyula rendezte sajtó alá, és a Nyugat adta ki 1940-ben. Bővített, javított kiadása, a Nyelv és lélek 1971-ben jelent meg. Legutóbb 1999-ben az Osiris Kiadónál látott napvilágot a kötet, harmadik, javított és bővített kiadásban. - A szerk.) „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok - mondja Kosztolányi -, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.” Mit jelent nekünk a magyar nyelv? Létezésünket, mindent, ami magyarrá tesz minket. Hordozza nehéz múltunkat, újrakezdő jelenünket és jövőnket. Ebben az évben külön is megemlékeztek jeles nyelvészünkről, a száz éve született Lőrincze Lajosról. Egész életét a magyar nyelv szolgálatának szentelte. 1952-ben indította el a rádióban az Édes anyanyelvűnk sorozatot; a nyelvi ötperc hosszú évtizedeken át ezrek kedvence volt. ■ FFL SAJTOKOZLEMENY Aszódi Evangélikus Egyházközség, 2015 Az Aszódi Evangélikus Egyházközség vissza nem térítendő támogatás segítségével közösségi termének energetikai fejlesztését valósítja meg, melynek tervezett befejezése 2015.11.15. A pályázati konstrukció a kiemelt jelentőségű, energiahatékonyság fokozására irányuló beruházások megvalósításával mintegy 167,24 GJ/év energia megtakarításával járulhat hozzá a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célhoz. A projekt keretében megtörténik az Aszódi Evangélikus Egyházközség energetikai korszerűsítése: a homlokzat hőszigetelése és nyílászárók cseréje, biztosítva ezzel az épületek hosszú távú fenntarthatóságát, amely jelentős energiamegtakarítást eredményez. A fejlesztés eredményeként az épület a jelenlegi E energetikai minősítésűből A minősítésűvé változik. A beruházásnak köszönhetően az Aszódi Evangélikus Egyházközség jelentős energiamegtakarítást tud elérni, a megtakarított pénzösszeg további beruházásokat tesz lehetővé, biztosítva ezzel az egyházközség hosszú távú tevékenységét. A Környezet és energia operatív program keretében az Aszódi Evangélikus Egyházközség 19 622 500 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a fenti fejlesztés megvalósítására. A projekt azonosító száma: KEOP-5.7.0/15-2015-0165 A projekt kezdete: 2015. 08. 28. A projekt tervezett befejezése: 2015.11.15. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. További információ: Név/cím: Lőrincz Csaba lelkész, 2170 Aszód, Szontágh lépcső 1. Telefon/fax: +36-28/400-417, email: aszodi.evangelikus@gmail.com HIRDETÉSEK Taizé-ima és énekegyüttlét A rákosszentmihály-sashalmi evangélikus gyülekezetben (1161 Budapest, Hősök tere 10-11.) minden hónap második keddjén, legközelebb december 8-án, 18 órától Taizé-ima és énekegyüttlét. Minden alkalommal van igehirdetés is. Információ: gyertyafeny.lutheran.hu. Bagdy Emőke előadása December 17-én, csütörtökön 19 órakor a Kálvin teremben (Budakeszi, Fő u. 159.) A hit, remény és szeretet pszichológiája címmel tart előadást dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Szeretettel várunk minden érdeklődőt. Az előadást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja, a részvétel ingyenes. Az előadó a tiszteletdíját a Pesterzsébet-Szabótelepi Református Egyházközség által építtetett Makovecz-templom javára ajánlotta föl. A helyszínen ezer és kétezer forint címletű téglajegyeket lehet vásárolni a templomépítés támogatására. Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE NYELVORSZEM Örömöt jelent tudással rendelkezni? „Mindezekben megmutattam nektek, hogy milyen kemény munkával kell az erőtlenekről gondoskodni, megemlékezve az Úr Jézus szavairól. Mert ő mondta: »Nagyobb boldogság adni, mint kapni.«” (ApCsel 20,35) Igen, mindig vezérlő csillagunk a bibliai ige. S nyelvi értelemben is példa, minta. Milyen szép, pontos, tiszta és egyszerű megfogalmazás: „nagyobb boldogság”. Ma azonban divat mindezt szószaporító körülményességgel kifejezni: „Úgy vélem, nagyobb boldogságot jelent az Úr útján járni, mint a biztonságos élet vagy akármi más reményében visszautasítani az elhívó jeleket”; az ünnepségre való felkészülés „mindig nagy örömet jelent számomra”. Példa ez utóbbi két közlés arra, hogy amennyire útmutatónk a bibliai ige, az ige mint szófaj használatában tömérdek nyelvhasználati problémával találkozunk! A terjengős kifejezések kiürült, töltelékszóvá súlytalanodott igéi közül a leggyakoribbak közé tartozik a jelent. Burjánzik a hivatali és a sajtónyelvben, elharapódzik a köznyelvben. Leggyakrabban felesleges, elhagyható, máskor helyettesítendő. Úgy akadályozhatjuk meg e terjengős kifejezések elszaporodását, hogy a tárgyat névszói állítmánnyá alakítjuk, s a terpeszkedő kifejezés jelent igéjét - mert ez itt tartalmatlan töltelékszó csupán - mellőzzük: nagyobb boldogság az Úr útján járni; a felkészülés mindig nagy öröm. „A hulladék egyre nagyobb problémát jelent” - olvassuk egy internetes oldalon. „Egy-egy új cég adatainak berögzítése minden esetben sok-sok vesződséget jelent az operátorok számára” - olvasom a világhálón. „A barátságod sokat jelent nekem” - olvassuk, halljuk gyakorta. E közlésekben tartalmas szóra cserélendő a jelent ige: problémát okoz a hulladék (vagy: probléma a hulladék); sok vesződséggel jár a rögzítés; a barátságod fontos nekem. Számunkra pedig öröm (nem pedig: örömöt jelent!), ha az olvasó figyelemmel kíséri e sorokat, amelyek a pontos és egyszerű nyelvhasználatra sarkallnak... Széles jelentéskörű igénk, a vesz szintén eszköze a bőbeszédűségnek: gyakorta „szószátyár kifejezések »segédigéjének« szerepébe kényszerül” - írja Tótfalusi István nyelvész. Számos példát sorolhatnánk a terpeszkedő kifejezések e formájára a közbeszédből - és a sajtóból. íme, kettő: kezdetét veszi a megyei kupa második fordulója”; „Új korszak veszi kezdetét az idősellátásban” Ha ezeket egyszerűen, szabatosan akarjuk közölni, több szinonima közül választhatunk: rajtol, startol, (el)indul, elindul, (elkezdődik. Mint a Bibliában: „Mert itt van az idő, amikor elkezdődik az ítélet Isten háza népén. Ha pedig először rajtunk kezdődik, akkor mi lesz a vége azoknak, akik nem engedelmeskednek Isten evangéliumának?” (íPt 4,17) A vesz igével alkotott további bőbeszédű szerkezetek a médiából: „Jézus védelmébe veszi a bűnös asszonyt”; „autókirándulások megrendezésénél mérlegelés alá kell venni: az autó szerkezetét és teherbíró képességét” stb. Pontosan, magyarosan: megvédi az asszonyt, pártját fogja, védelmére kel; megrendezése során mérlegelni kell. „Jézus búcsút vesz a tanítványaitól” - áll egy bibliakommentárban. A Bibliában (fordításában) e hoszszabb szerkezet egyszerű tisztasággal, igekötős igeként olvasható: „Pál Milétoszban elbúcsúzik az efezusi vénektől” (az ApCsel 20. fejezetének egyik közcíme). A búcsút vesz szinonimái még: búcsúzkodik, búcsúzik, elköszön. Reméljük, e felvetéseink is segítenek abban, hogy talán elkezdődik (s nem kezdetét veszi) a terpeszkedő, kacifántos kifejezések visszaszorítása... A rendelkezik igének akkor pontos a használata, ha azt a tartalmat kívánjuk vele kifejezni, hogy valaki valamit, valaki(ke)t utasítással irányít; dönt valamiben („az igazgatótanács így rendelkezik”); utasítást ad valaminek a végrehajtására, felhasználására („a diákok jogairól és kötelezettségeiről a közoktatásról szóló törvény rendelkezik”); valaminek a felhasználásáról dönt („szabadon rendelkezik a gyűjteménnyel"). Elfogadható a használata, ha konkrétum birtoklását fejezzük ki vele: „a 17. század mestereitől mintegy 500 festménnyel rendelkeznek”. Magyarosabb mégis így: 500 festményük van; 500 festmény van a birtokukban. Ám szószaporító kifejezést gyártunk, ha átvitt értelmű birtoklást érzékeltetünk ezzel az igével: „Hihetetlen tánctudással rendelkezik ez a kisfiú és kislány!” Szabatosan: bámulatos(an nagy) a tánctudása. Vét „drágakőnél gyönyörűbb” anyanyelvűnk ellen, aki ezt az igét akkor használja képletes jelentésű birtoklásnak (vagy e birtoklás tagadásának) a kifejezésére, ha az alany nem személy, hanem tárgy, fogalom: „A gyógyszer nem rendelkezik mellékhatásokkal”; „Az adventi koszorú vallási jelképpel rendelkezik"-, „Nem minden infravörös sugárzás rendelkezik ugyanazzal a tulajdonsággal”. Érthető egyszerűséggel: nincs mellékhatása; vallási jelképe van; nem minden infravörös sugárzás azonos tulajdonságú. Pongyola stílusú és mulatságos az efféle, sajtóbeli jólértesültség: „Az amerikai focisztár forró feleséggel rendelkezik’.’ Hiba és nevetséges szófűzés, ha ezt az igét akkor használjuk, ha nincs szó birtoklásról, hanem az ellenkezőjéről beszélünk: „A program néhány apró hiányossággal rendelkezik”; „Megnézték, hogy melyik önkormányzat mennyi adóssággal rendelkezik”. Szabatosan: tüzes (szenvedélyes) a feleség; a program hiányos; az önkormányzatnak mennyi adóssága van, mennyivel tartozik. Bizakodunk: ha mindezt az olvasó is átgondolja, több ismerete lesz (nem pedig: több ismerettel rendelkezik!) a rendelkezik ige használatának reguláiról. Avagy: a felesleges szószátyárkodás („Örömöt jelent tudással jelentkezni") helyett beszéljünk tiszta magyarsággal: „Öröm a tudás.” ■ Arany Lajos Gyermekkoromban a nagyecsedi labdarúgócsapat sok száz kisfröccsöt látott törzsszurkolói még félig angolul, félig magyarul társalogtak a látottakról. Taccsról és komerről beszéltek, s mindannyiunk kedvence volt a sziklaszilárd bekk meg az ördöngösen cselező center. De így volt ez országszerte! Aztán történt valami. Sportújságíróink, mintha összebeszéltek volna, felcsaptak nyelvművelőnek, és elkezdtek magyarul írni-beszélni: bedobásról meg szögletről szóltak, a hátvéd és a középcsatár lett a csapat erőssége. S mit ad Isten, egy emberöltő alatt teljesen elfogadottá, általánossá lett a magyar sportszakszókincs! A vége felé már olyan nyelvifinomságokba is belebonyolódott Vitray meg Szepesi, hogy most a „null” helyes-e, vagy pedig a „nulla”. A sportújságírókat azért zártam végképp szívembe, mert Trianonban Magyarul! elcsatolt városainkat változatlanul és következetesen eredeti néven nevezték: Kassa az Kassa volt, és nem Kosice, Zilina helyett Zsolnát, Ruzomberok helyett Rózsahegyet, Oradea helyett Nagyváradot, Rijeka helyett meg Fiúmét mondtak s írtak akkor, amikor aktuális külügyminiszterünk a televízióban éppen így nyilatkozott: „Most tárgyaltam Bratislavában...” Nem a szomszéd népek „érzékenységére” voltak tekintettel, hanem olvasóikra meg hallgatóikra. Sajnos az említett újságíró-nemzedék tagjainak zöme rég visszavonult, vagy már az égi pályákról közvetít, csak - utolsó mohikánként - Novotny Zoltán tartja még magát. Aztán jöttek az újak, akik „a Növi Sad-i Vojvodináról” áradoztak, meg arról, hogy a debreceniek üdvöskéje „a zaláui Silcotubhoz” szerződött, s a Michalovce egyik tehetséges kézilabdázóját Terézia Szöllösiovának hívják. A még újabbak meg elkezdtek „külföldiül” szépelegni! A partjelző asszisztens lett, „Dzsudzsák célja öt gól, nyolc assziszt”, a csapatok a „finalfourba” kerülésért játszanak, vagy már a „playoffban” küzdenek. E sorok írása közben egy rádióközvetítést hallgatok, melyben épp arról tájékoztatnak, hogy „emberfórba” került vízilabdacsapatunk, meg hogy „melegítenek a sprinterek”. Ismét csak üdítő kivétel Novotny, aki két szám közt azon tűnődik, hogy a fejhallgatók világában ezeket a mostani kütyüket hogyan is kellene néven nevezni... Kedves újságíró barátaim s különösen a legifjabbak! Ha kérhetném, írjanak-beszéljenek ismét magyarul, mint tették szeretett eleik! S ha kezdetben nehezen menne, forduljanak bizalommal Zoli bácsihoz. ■ ÖZSVÁTH SÁNDOR
