Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)

2015-12-06 / 49. szám

Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2015. december 6. » 7 Építkezés folyamatban Zajlik a győri Insula Lutherana felújítása A most végzett talajmechanikai fel­mérés, a verőszondás és talajradaros vizsgálatok azt is kimutatták, hogy körülbelül négy méter mélyen elké­pesztően rossz, nádtőzegből álló ré­teg is van az épület alatt. Ennek a ta­lajnak az a sajátossága, hogy ha vizet kap, megduzzad, ha kiszárad, össze­megy, ezért folyamatosan mozog. Emiatt új műszaki megoldást kel­lett találni a padlószerkezet bizton­ságos rögzítésére. Öt-hat méter mély­re lefúrt speciális mikrocölöpökkel fogják alátámasztani a készülő új vasbeton padlószerkezetet, és azon építik majd újra a templombelsőt. Farestaurátor szakértők segítségé­vel feltárták az oltár állapotát is. Ki­derült, hogy a faanyag katasztrofális állapotban van. Csoda, hogy egyes ré­szein nem porlik szét. így a fehérre festett, aranyfüsttel borított díszíté­sű építmény teljes renoválására is szükség lesz. Érdekes felfedezések A feltárások olyan eredményeket is hoztak, amelyek következtében tel­jesen át kellett dolgozni egyes épü­letrészek terveit. A tornacsarnok felépítésére kiszerhelt hely alatt pél­dául a régészek megtalálták a város védelmére szolgáló sáncrendszer egyik alapfalának maradványait, illet­ve egy 17. századi, égetett agyag pa­dozatú épületmaradványra is rábuk­kantak. Emiatt az eredeti tervek sze­rint a földbe süllyesztendő tornater­met nem lehet három és fél méter mélyre levinni, helyette csak egy méter mélyen lesz. Ez abból a szem­pontból könnyebbséget jelent, hogy kevesebbe kerül a szigetelés. Viszont a változtatással az oktatási intéz­mény mintegy háromszáz négyzet­­méternyi területet veszített. Kevesebb nehézséget okoz az a felfedezés, amelyet a jövőben a lel­készlakásoknak otthont adó, Kos­suth utcai épületben tettek. A festő restaurátor vizsgálata ugyanis a be­járati kapualj két oldalán a falra festett tájképeket tárt fel. A képeken egy várszerű épület részletei látsza­nak, cédrusfákkal. A levéltári adatok alapján a ház egykor a győri zsidó hitközség tulajdonában volt, itt szé­kéit a Chevra Kadisa (temetkezési szent egylet), így nincs kizárva, hogy a festmények szimbolikusan Je­ruzsálem városát ábrázolják. Restau­rálásukra nem kötelezték az egyház­­községet, de reális esély látszik ar­ra, hogy a falfestéseket feltárassák, restauráltassák, és majd be is lehes­sen mutatni őket. A munkálatok jelenlegi állása Az óvoda és a tornacsarnok tervezett helyén, illetve az Öregtemplom alatt a régészeti feltárások egyelőre lezá­rultak. Jelenleg a konventépület bon­tása zajlik, az óvodánál pedig elkez­dődött a tényleges építkezés. A temp­lom rekonstrukciója decemberben indulhat el - számol be az aktuális helyzetről Ráskai Péter. „Szükség lenne az Öregtemplom mielőbbi felújítására, mert nagyon érezzük a hiányát” - teszi hozzá Csorba János, a győri egyházközség jelenlegi igazgató lelkésze. Az isten­► Két évvel ezelőtt a reformáció ünnepén szép ajándékot kapott a ma­gyar államtól a Magyarországi Evangélikus Egyház. Ekkor írták alá azt a megállapodást, amelynek alapján elkezdődhetett a budapes­ti Deák téri épületegyüttes mellett a győri Insula Lutherana - „evan­gélikus sziget” - rekonstrukciója is. Azóta folyamatosan zajlanak a munkálatok, hiszen tartani kell az átadás 2017. október 31-ére ki­tűzött határidejét. tiszteleti látogatottság látványosan visszaesett, amióta az alkalmakat részben a szomszédos református templomban, részben a szeretetház dísztermében tartják. „Úgy tűnik, jobban kötődnek a templomhoz az emberek” - véli Csorba János. Várhatóan sikerül-e befejezni a projektet a kitűzött határidőre? A kér­désre Ráskai Péter határozott igennel válaszol. Ugyanakkor azt is hangsú­lyozza: nagyon kemény, feszített tem­pójú két év áll még előttük. Letették az alapkövet Amint az Evangélikus Élet hasábja­in is beszámoltunk róla, 2015. novem­ber 22-én tették le az épületegyüttes megújulását szimbolikusan kifejező új alapkövet. Az időkapszula, amelyet az Öregtemplom egyik bejáratának küszöbe alatt helyeztek el, tartal­mazza többek között a magyar kor­mány és a Magyarországi Evangéli­kus Egyház által kötött megállapodás egy példányát, a győri lelkészek és tisztségviselők névsorát, az épület­­együttes régi és új helyszínrajzait, il­letve az Evangélikus Élet és a Kisal­föld aktuális számát.- Most, amikor letesszük az alap­követ a régi alapokba, szeretnénk ez­zel szimbolikusan is kifejezni, hogy a régi folytatásában bizakodunk. Legfőképpen Jézus Krisztusra, az egyház Urára építünk, ezzel igyek­szünk hozzájárulni a nagyobb közös­ség, a társadalom építéséhez is. Hi­szen ezen az evangélikus szigeten nemcsak hitéleti tevékenység folyik, hanem abból fakadóan a társadalom szolgálata is, az oktatáson, a szociá­lis munkán keresztül - hangsúlyoz­ta az ünnepi istentiszteleten tartott prédikációjában Szemerei János püs­pök. Prőhle Gergely, egyházunk orszá­gos felügyelője az öröm és a felelős­ség kettős érzéséről szólt az esemé­nyen mondott beszédében.- Azért az örömbe egy kis szomo­rúság is vegyül. Hiszen gondoljunk csak bele: ezt az épületegyüttest a hí­vek pénzéből építették meg évszáza­dokkal ezelőtt, és bővítették azóta fo­lyamatosan. Valahol tehát a mi erőt­lenségünk is megmutatkozik abban, hogy ilyen óriási állami segítség kell ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani ezt az épületet... - fogalmazott. - Szük­ség van arra, hogy ennek az épület­­együttesnek, ennek az intézmény­­rendszernek missziói kisugárzása legyen - tette hozzá. Ez az igazi kihívás, amely még az építők, a győri evangélikus közösség tagjai előtt áll. ■ Adámi Mária A győri evangélikus sziget felújítá­sára fordítható kormánytámogatás mintegy 4,7 milliárd forintot tesz ki. A komplex gyülekezeti központ a templom, a lelkészlakások, a levél­tár és a hivatali helyiségek mellett óvodát, iskolát és idősek otthonát is magába foglal. így minden korosz­tály számára fontos szolgálatot tölt majd be. Tervek és remények Az álom, a terv az Insula Lutherana renoválására régóta megvolt, de ab­ban, hogy meg is valósulhat, csak re­ménykedni lehetett. Az egyházköz­ség többször indult már különféle pá­lyázatokon, hiszen a hatalmas épü­letállomány mindenképpen felújí­tásra szorult.- Amikor megtudtam, hogy nyert a pályázatunk, olyan érzés fogott el, mint amikor a protestánsok végre fel­építhettek egy templomot... A felújí­tás, hiszem, a gyülekezet életére is po­zitív hatással lesz. Ha mindennek méltó helyet találunk a felújított ról - mondja Szemerei János, a Nyu­gati (Dunántúli) Egyházkerület lelké­­szi vezetője. Abban bízik, hogy a kül­ső felújítás egyben alkalmat nyújthat a helyi gyülekezet belső megerősödé­sére is. Mert a tagok kitartására és összefogására nagy szükség van az építkezés közben. Váratlan nehézségek A munkálatokhoz elengedhetetlen régészeti feltáráskor az építők több váratlan meglepetéssel is szembesül­tek. A gondok egyik első jele volt, hogy az Öregtemplomot közvetett életveszély miatt a tervezettnél koráb­ban, már 2015 húsvétja előtt le kellett zárni. Az építkezés vezetéséért felelős Ráskai Péter elmondása szerint a templom padlójával kapcsolatos problémák akkor tudatosodtak min­denkiben, amikor 2011-ben Ittzés János püspök búcsú-istentiszteleté­re, illetve Szemerei János püspök beiktatására készültek. Egyeztetve az örökségvédelmi hivatallal, sikerült épületekben, olyat, ami tökéletesen megfelel a funkciónak, az óriási vonzerőt fog jelenteni mindazok számára, akik nálunk megfordulnak - fejezte ki reményét a támogatás el­nyerésekor az akkori igazgató lelkész, Jánosa Attila. Hallgatóné Hajnal Juditnak, a Pé­­terfy Sándor Evangélikus Gimnázi­um, Általános Iskola és Óvoda igaz­gatójának, aki egyben gyülekezeti tag is, régóta szívügye a tervezett fel­újítás. Ugyanakkor tudatában van a közösség felelősségének is: „A saját erőnket, tudásunkat, szellemi és fizi­kai energiánkat oda kell tenni, hogy méltóvá válhassunk az ölünkbe hul­lott ajándékhoz és elődeinkhez is” - hangsúlyozza. A tervezést kezdettől fogva a győ­ri evangélikus egyházközség aktív tagja, Ráskai Péter építész végzi. Az eredeti, immár több mint húsz éve létrejött koncepciót folyamatosan alakítja az előírásoknak, illetve az újabb körülményeknek megfelelően. Személyében olyan mérnök kezé­ben van a projekt, aki belülről, a hi­téből fakadóan érzi át az épület­­együttes funkcionalitását.- Reméljük, hogy ez az épület­­együttes nagyon jól ki fogja szolgál­ni egyrészt a helyi igényeket, másfe­lől pedig az egész egyháznak a talál­kozóhelye lehet; olyan, nagy rendez­vények megtartására alkalmas hely, amely jelen pillanatban még hiány­zik az evangélikus egyház palettájá­ideiglenes megoldást találni: mintegy száz ponton felbontva egy-egy járó­lapot, alábetonozták a padlót, hogy bírja a telt házas igénybevétellel járó megnövekedett terhelést. Azóta a hullámosodás mértéke szemmel lát­hatólag egyre nőtt. „Hála Istennek, az elmúlt öt évben nem történt semmi baj. Arra a döntésre jutottam, hogy ne kockáztassunk tovább” - indokol­ja a döntést Ráskai Péter.

Next

/
Thumbnails
Contents