Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-11-08 / 45. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2015. november 8. 5 Átadták a Károli Gáspár-díjakat ► A reformáció emléknapja alkalmából Károli Gáspár-díjjal tüntették ki Zentai Tünde néprajzkutatót, Tölli Balázst, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatóját (képünkön) és Kása László etnográfust, történészt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem művelődéstörténeti tanszékének professzorát. A díjakat Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár adta át múlt csütörtökön Budapesten. Balog Zoltán ünnepi beszédében kiemelte: a reformáció ünnepe és a Károli Gáspár-díj lehetőséget nyújt végiggondolni, hogy mit adott a magyar protestantizmus az egész nemzetnek. Hiszen az egyház létének egyik különlegessége, hogy nem érdekvédelmi szervezet, amely elsősorban a saját tagjainak érdekeit védi és képviseli, hanem „azért szerveződik közösséggé, hogy az egészet szolgálja” Balog Zoltán kitért arra is, hogy a hit, ha valóban hiteles, mindig magában hordozza a kultúrateremtő erőt, hat a kultúrára, és maga is kultúrát hoz létre. Ezt jeleníti meg a Károli Gáspárdíjjal kitüntetettek munkássága is. Az egykori bibliafordító, Károli Gáspár nevét viselő díjat 1997-ben alapította az akkori kulturális minisztérium, és azóta évente egyszer adják át olyan embereknek, akik a hittudományok területén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet, valamint kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok terén. Az ünnepségen részt vett mások mellett Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, az állami Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos, Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Prőhle Gergely nemzetközi és |k __________________ európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár, az evangélikus egyház országos felügyelője, valamint Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. ■ MTI Tólli Balázs az egyházi szolgálatban végzett kiemelkedő munkája, az evangélikus oktatási rendszer fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként részesült Károli Gáspár-díjban. A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban kezdetben tanárként, majd igazgatóhelyettesként dolgozott, több mint tíz éve pedig az intézmény igazgatója. Tagja a Magyarországi Evangélikus Egyház Nyugati (Dunántúli) Egyházkerülete közgyűlésének, a Soproni Egyházmegyében a választási bizottság elnöki tisztségét tölti be. Az egyházmegye a zsinat világi küldöttjének választotta. 1998-tól egyik szerkesztője, majd 2001- től ez évig felelős kiadója volt a Dunántúli Harangszónak. ——— 1 iMBMUWIilll1 HIHMIHIHIHHB Példa nélküli pillanatok a Deák téri evangélikus templomban Soha nem tapasztalt összefogás tanúi lehettünk a Deák téri evangélikus templomban november í-jén, vasárnap este. Keresztény, muszlim és zsidó egyházi vezetők most először Magyarországon közös imára gyűltek össze a Közel-Kelet békéjéért, az üldözött keresztényekért, a háború és a terror minden áldozatáért. A Keresztény-Zsidó Tanács meghívására létrejött alkalmon jelen volt Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Keresztény-Zsidó Tanács elnöke, Róna Tamás és Radnóti Zoltán rabbik, Youssef Khalil, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője, Sülök Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke, Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, valamint Szőke Péter, a katolikus Szent Egyed közösség budapesti vezetője. Az estén énekkel szolgált Nógrádi Gergely kántor, a Frankel Leó utcai zsinagóga énekművésze, a Kopt ortodox kórus, valamint a Lutheránia evangélikus énekkar kamarakórusa. Az összegyűlt vezetők mindegyike hangsúlyozta a béke és az egymás felé fordulás fontosságát és az ima erejét. Gondolataikból egy-egy kiemelést közlünk a megszólalás sorrendjében. Szebik Imre: „Összetartozunk a teremtés jogán a három monoteista vallás képviselőiként. Ugyanahhoz az Úrhoz kiáltunk, mert egy Istenünk van, három istenképpel. Az Istenhez hasonlatosak vagyunk, az ő nevében nekünk kell döntéseket hozni és imádkozni az otthonukat vesztettekért, a hitük miatt üldözöttekért, az új hazát keresőkért is, de mindenekelőtt meg kell tanulnunk egymást elfogadni és békességben együtt élni!” Róna Tamás rabbi a Himnusz tanító és támaszt adó soraival zárta gondolatait. Youssef Khalil, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője angol nyelvű imájában a békéért, lelkünk és testünk betegségeinek meggyógyításáért, országainkért fohászkodott. Sülök Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke: „Mindannyian Ádám fiai vagyunk. Mohamed próféta azt mondta: mindannyian pásztorok vagytok, és felelősek vagytok a nyájatokért. Felelősek vagyunk az igazság, a jóság és a béke megőrzéséért, de felelősek vagyunk a társadalom jobbításáért is, az igazság és a béke helyreállításáért... Eljött az összefogás ideje. Fel kell emelnünk a szavunkat az igazságtalanság ellen! Csak az igazság az, ami békét hozhat a világba, és az igazság az, ami véget vethet a szenvedésnek. Adj békét embertársainknak, Urunk, hiszen te vagy a béke!" Radnóti Zoltán rabbi: „A világ sokszínű, az emberi értékek sokszínűek. Nekünk kell egymáshoz fordulni, kérni egymástól. Legyünk minél többen, mutassuk, hogy tenni akarunk a békéért, ezzel is fenn tudjuk tartani a békét! Meg kell mutatnunk a hagyomány, a hit és a tiszta tettek erejét!” Székely János katolikus püspök Ferenc pápa szavait idézte: „Szent háború nincsen, csak a béke szent.” Székely János imájában azt kérte, hogy a harcolók meglássák egymásban a testvért, az Úr gyomlálja ki a fanatizmust a lelkekből, védje meg a közel-keleti keresztényeket, és adjon irgalmas szívet a muszlim testvéreknek. Szőke PéteriI. János Pál pápa szavait idézve azt mondta, a béke Isten ajándéka, de egy olyan műhely, amely mindenki számára nyitva áll, mindenki dolgozhat benne. Hívőként az első munkánk pedig az ima legyen! Az alkalom zárásaként egyperces néma felállással emlékeztek meg a jelenlévők a háborúk áldozatairól, majd a vallási vezetők egy-egy mécsest gyújtottak, a békéért való imát és az üldözöttekkel való szolidaritást jelképezve. Végül pedig a béke jeléül kezet fogtak egymással a különböző val-_ lási vezetők és a jelen lévő hívek, akik tanúi lehettek annak is, ahogy zsidó kántor és muszlim vezető átöleli egymást, a vágyott béke jegyében. ■ Kezdi Beáta Evangélikus.hu Balról jobbra: Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, Róna Tamás rabbi, Youssef Khalil, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője, Székely János katolikus püspök, Sülök Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke, Nógrádi Gergely kántor és Radnóti Zoltán rabbi. Mi közünk a gregoriánhoz? ► Evangélikusként minimum duplán feltehetjük ezt a kérdést, hiszen gregorián éneket általában katolikus templomokban hallhatunk; számunkra érthetetlen nyelven, latinul csendül fel; ráadásul szokatlan, kíséret nélküli egyszólamúságával valami ősrégi légkört áraszt. Igen, ősrégi, hiszen a középkori egyház öröksége. Éppen ezért közös kincsünk a katolikusokkal, mivel ez még a Luther előtti idők kereszténységéé. Huszonöt éves a Gregorián Társaság. Ebből az alkalomból november 7-én jubileumi napot rendeznek a budai Várban. Másik aktualitás, hogy Szent István éppen ezer éve, 1015-ben alapította a pécsváradi bencés apátságot (más források szerint ekkor szentelték fel az épületet), amely évszázadokig fontos színtere volt a keresztény liturgiának. Mint tudjuk, a korai keresztények katakombákban jöttek össze, hogy együtt vegyenek részt az eukharisztiában, és szenteljék meg a vasárnapot. Hogy ünnepélyessé tegyék szertartásaikat, énekelték a liturgikus szövegeket. Amit ma gregoriánnak nevezünk, az szép lassan, több lépcsőben a görög himnuszokból és az ókori zsidóság zsoltáraiból alakult ki. A folyamat a 4. század vége felé kezdődött, amikor Szent Ambrus Milánó környékén megalkotta az első nyugati vallásos himnuszokat. A második hullám I. Nagy Szent Gergely pápához (uralkodott: 590- 604) köthető, aki rendszerezte a műveket. Sok olyan képi ábrázolás is született róla, amelyen kódexmásoló pultnál látható pennával a kezében, amint a Szentlélek galamb formájában a fülébe súgja az újabb dallamokat. Gergely tekintélyének köszönhető, hogy az ének később az ő tiszteletére a gregorián elnevezést kapta. A harmadik szerkesztő-rendező hullám a 8. század második felében, a Karoling uralkodók alatt ment végbe, akik különböző rítusokból, kisebb-nagyobb helyi változatokból igyekeztek egységessé tenni a gregorián énekeket, s ezzel a Frank Birodalom dicsőségét zeneileg is emelték. Mindez pedig sokáig szájhagyomány útján terjedt, mivel kottázás még nem létezett. A 9. századi feljegyzésekben a szöveg felett találunk már néhány vezénylési jelet, neumát. Arezzói Guido itáliai bencés szerzetes nevéhez köthető, hogy ezeket a 11. században (kezdetleges C- és F- kulcsokkal) ráillesztették a vonalrendszerre. Szintén Guido a szolmizáció atyja: ez - a mai zenei neveléshez hasonlóan - a középkorban is irányadó volt. Szükség is volt az ifjak tanításánál erre, hiszen a mai fül számára igen furcsa dallami fordulatokat kellett elsajátítaniuk; ezeket később nyolc tónusba sorolták. A gregorián a misét ékesítette először, de a 6. századtól kezdve nyugati szerzetesrendek is alakultak, amelyek imaórákon (zsolozsmákon) dicsérték az Istent. Műfajait tekintve a gregorián ének felettébb gazdag. Leginkább talán előadásmódjában érezhetünk különbséget. Ha az ének minden szótagján külön hang szerepel, szillabikus műfajokat hallunk. Elsősorban az imaórák anyaga ilyen. Habár zsoltározás röviden a misében is helyet kap, teljes zsoltárokat a zsolozsmában olvasnak fel, recitálnak végig. Hasonlóan recitálhatnak imádságot vagy miseolvasmányt. E ponton érdemes megemlíteni, hogy Evangélikus énekeskönyvünkben is találunk tizenhárom gregorián eredetű, egytől egyig szillabikus dallamot. Mivel egy egész gyülekezet énekét metrum nélkül igen nehéz lenne összetartani, az énekek többsége ritmizálást kapott. Csupán három ének, a Csillagoknak alkotója (EÉ 359), a Jézus, édes emlékezet (EÉ 360) és a Krisztus, ki vagy nap és világ (EÉ 109) tartotta meg eredeti, szöveghez alkalmazkodó szabadságát. Tehát fontos, hogy ezeket ritmus nélkül, az ősi gregorián szabad lendületével, vagyis a természetes beszéd szerinti szótaghosszúságokkal énekeljük. A következő műfaj neumatikus: itt a szöveg egy szótagján egy zenei szótag, neuma (két-három hang) áll. A zsoltárok keretversei, vagyis antifónái ilyenek, de a himnuszokat és egyes misetételeket (Introitus, Communio) is neumatikusan éneklik. A gregoriánban az igazi díszességet a melizmatikus műfajok képviselik, amikor egy szótag hosszas dallamot kap. Melizmatikus a legtöbb misetétel (Tractus, Graduate, Alleluia, Offertorium); az imaórákon egyedül a Responsorium prolixum tartozik ide. A felsorolás persze nem teljes, hiszen mivel a gregorián ezer éven át virágzó éneklési mód, évszázadok múltán újabb műfajok is megjelentek. Egy közülük a Sequentia, amely az Alleluia utolsó szótagán énekelt jubilusból, hosszas örömujjongásból alakult ki (ennek sokszínűségével foglalkozom én is). A gregorián tehát a kereszténység gyökereihez nyúlik vissza, műfaji gazdagságával és rítusainak sokrétűségével pedig a Szentlélek kiáradását fedezhetjük fel benne: mindenhol kicsit másképp szólal meg, lényegében mégis ugyanazt a jelentést hordozza. Rohanó világunkban egyfajta sajátos, bensőséges nyugalmat közvetít, ahol helye van az imának, a megszentelődésnek és az Istenre figyelésnek. ■ Halász-Táborszky Györgyi Hivatásgondozás Dunántúlon „Azt reméljük, hogy ez az idő, amelyet együtt töltünk... Isten arca előtt és lelkésztársainkkal való közösségben, igazi konfirmációünnep lehet: új lendületvétel - hálával, derűvel és őszinte szívvel” - szólt a meghívó az október 26. és 27. között Balatonszárszón, az Andorka Rudolf Evangélikus Konferencia-központban tartott hivatásgondozó alkalomra, amelyre a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület öt, tíz, tizenöt és húsz éve szolgáló lelkészei voltak hivatalosak. A mintegy tizenöt résztvevő Percze Sándor győr-ménfőcsanaki lelkész és dr. Varga Gyöngyi egyetemi docens (Evangélikus Hittudományi Egyetem) vezetésével emlékezhetett az életükben fontos szerepet játszó emberekre, és gondolkodhatott a jelen kihívásain, erőt merítve egymás tapasztalataiból. ■ AM
