Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-09-27 / 39. szám
12 * 2015. szeptember 27. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA Fejretesz, és éleszt az újra Fejetlenség van. Beiratkozás, tárgyfelvétel, hallgatóijogviszony-igazolások begyűjtése, beköltözés a koliba - mind arra utal, hogy új tanév kezdődött, de pontosabb lenne azt mondani: rövid szünet után folytatódott a régi. Ennek majd a diploma megszerzése vet véget, de akkor sem az új kezdődik el, csak valami más régi. Mert a fejetlenség marad. A jogosítványhoz szükséges elsősegélyvizsgán történt. Kettesével kellett bemennünk, ahol volt egy mindenki számára kötelező feladat: az úgynevezett mellkaskompresszió. Eszméletét vesztett, nem lélegző embernél szükséges minél előbb elkezdeni a mellkas pumpálását, hogy mesterségesen segítsük a keringést, amíg nem jön orvosi segítség. Ezt a feladatot a vizsgán egy műanyag bábun kellett végrehajtani. Az a srác, akivel én mentem be, láthatóan nagyon izgult, amit csak fokozott nyilvánvaló készületlensége. Amikor rá került a sor, feszülten koncentrált, és se szó, se beszéd, azonnal letérdelt a bábu mellé, és pumpálni kezdte a mellkasát. A vizsgáztató többször is megkérdezte tőle, hogy nem felejtett-e el valamit. Tudniillik abban az esetben nem kell megkezdeni a mellkaskompressziót, ha a magatehetetlenül fekvő embernek az élettel összeegyeztethetetlen sérülése van. A fiú nem értette. Ekkor a vizsgáztató, segítő szándékkal, levette a műanyag bábu fejét, és vagy fél méterrel arrébb tette le. Ebben az esetben mit csinál? - kérdezte. A fiú zavartan ránézett, majd kétségbeesetten folytatta az immár fejetlen bábu újraélesztését. Ha cinikus lennék, azt mondanám: ez ám a hit! De sajnos a valóság sokkal aggasztóbb. Nincs szükség cinizmusra, mert ez a realitás. Mi egy fejetlen bábut akarunk életben tartani. Elváltunk a fejtől, de azt gondoljuk, hogy élünk, és megteszünk mindent, hogy minél inkább úgy tűnjön. Szinte mániákus módon szeretnénk elhinni, hogy fej nélkül is van élet. És folytatódik a görcsösen újnak hazudott régi. Fejetlenségben értelmetlen az újraélesztés. A Biblia ezt az állapotot nevezi bűnnek. Fejetlenné váltunk, és hiányzik az élet, mert fej nélkül nincs élet. És ezért nem kezdődik új. Se tanév, se semmi. Emberileg nincs megoldás. De: „Mert úgy tetszett neki [Istennek], hogy megismertesse velünk az ő akaratának titkát, amelyet kijelentett őbenne :(...), hogy a Krisztusban egybefoglal mindeneket.. (Ef 1,9-10) Egybefoglal, vagy ahogy Károli fordítja: egybeszerkeszt; valójában a görög szó, amelyet itt használ Pál - ávaK£(|>aXaiów (anakephalaió) -, úgy is fordítható: „a fejhez illeszt”. A tanév eleje a legjobb időpont arra, hogy abbahagyjuk végre fejetlen életünk újraélesztésének kilátástalan kísérletét, és átadjuk élettelen önmagunkat az Úr Jézusnak, aki egyedül képes a Fejhez illeszteni minket. És ugyan még ebben az esetben is felléphetnek keringési zavarok, vagy bekövetkezhet eszméletvesztett állapot, de legalább van értelme az újraélesztésnek. És akkor elkezdődhet az új tanév — mert az élő Úr /e/retesz, és éleszt az újra. ■ Grendorf Péter Névjegy: Grendorf Péter A Budapest-Angyalföldi Evangélikus Egyházközség, valamint a szintén a XIII. kerületben található Luther Otthon - Szakkollégium lelkésze vagyok. Mindkét helyen szeretnék lelkipásztora lenni azoknak, akik élő kapcsolatban vannak Jézussal, és velük együtt szeretném megosztani az evangéliumot azokkal is, akik még nem indultak el a tudatos tanítványi élet útján. Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit Diákparlament - a szervező szemével ► Evangélikus diákparlamentet tartottak egy európai uniós projekt keretében szeptember 13-15. között a balatonszárszói Andorka Rudolf Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban. A részletekről a program főszervezőjét, dr. Halász Miklósáé tanügyigazgatási előadót, az Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet (EPSZTI) munkatársát, a projekt egyik szakmai megvalósítóját kérdeztük.- Első alkalommal hívták össze az evangélikus iskolák diákönkormányzatait. Mi indította el az evangélikus diákparlament megszervezését?- A reformáció és oktatás tematikus évhez kapcsolódva a TÁMOP-3.1.17-15-2015-0011 Reformáció az oktatásban, 2015 - Fenntartás, megújítás, szolgálat és szolgáltatás az evangélikus köznevelési rendszerben elnevezésű pályázat keretében nyűt lehetőségünk a program megszervezésére. Nagy örömünkre majdnem minden evangélikus általános és középiskola képviseltette magát rajta, így meg tudtuk valósítani mind az EPSZTI egyik kiemelt feladatát, a tanulók tájékoztatását, mind a diákok kapcsolatfelvételének, hálózatosodásának támogatását. Mi foglalkoztatja 2015-ben az evangélikus diákokat? Van-e szerepük a fiataloknak az iskolai döntéshozatalban? Mit kezd a Magyarországi Evangélikus Egyház az iskoláiban formálódó evangélikus értelmiségiekkel? Lehet-e „felülről” támogatni az evangélikus fiatalok hálózatosodását? E kérdések álltak a fókuszban. A diákönkormányzatok (DÖK) vezetőit és az őket segítő pedagógusokat vártuk az alkalomra. Soprontól Nyíregyházáig, Békéscsabától Győrig az ország számos részéről több mint hatvan résztvevő érkezett. Nagyszerű gyerekekkel ismerkedtünk meg ez alatt a két és fél nap alatt, akik megtisztelő érdeklődéssel, lelkesen és aktívan vettek részt a beszélgetésekben.- Hogyan szolgálta a program az említett hálózatosodást, miként tanulhattak egymástól a fiatalok?- Az egyik fő cél egymás megismerése volt, hiszen korábban nem volt ilyen jellegű kapcsolatfelvétel az intézmények között. A személyes bemutatkozás mellett mindenki röviden ismertette, náluk hogyan működik a DÖK. A visszajelzések szerint ez igen hasznos volt. Az egyik diák úgy fogalmazott: most jött rá, mennyi jó gyakorlat működik náluk, melyeket most meg tudott osztani a társaival. Másikuk pedig azt emelte ki: most döbbent rá, mennyi lehetőségük van még a fejlődésre, hány új ötlet vár még kipróbálásra.- Milyen szempontok alapján választották ki az előadókat?- Természetesen olyan előadókat hívtunk meg, akik valamilyen módon közel állnak a diákönkormányzatokhoz vagy az iskolai élethez. Az oktatási jogok biztosa, dr. Aáry-Tamás Lajos a tanulók jogairól és kötelességeiről tartott előadást, míg jogi szakokleveles kollégám, Sziráki György specifikusan a diákönkormányzatok működésének jogszabályi hátterével ismertette meg a jelenlévőket. Nagy sikere volt az úgynevezett Példaképeink-délutánnak: Szécsi Zoltán olimpiai bajnok vízilabdázó és Suba Róbert Európa-bajnok parakenus - aki egyébként a kiskőrösi evangélikus iskola munkatársa - mesélt a sikerek és kudarcok megéléséről, a kitartás és küzdeni tudás szerepéről, illetve a hivatás megtalálásának boldogságáról. Megható volt, milyen összhangban voltak egymással, noha akkor találkoztak először.- A közösségi média felelős használata talán korunk egyik legfontosabb kérdése a fiatalokkal kapcsolatban.- A pályázat keretében lehetőségünk volt arra is, hogy a diákújságírással, a diákfilmezéssel is foglalkozzunk. Nyomtatott diákújság ma már csak néhány intézményben létezik. Mi is arra igyekeztünk ösztönözni a résztvevőket, hogy az elektronikus médiafelületeket — iskolai honlap, blog, Facebook-oldal - fejlesszék, elérhetővé téve így az iskolai híreket, eredményeket az iskola falain kívül is. A gyerekek tátott szájjal hallgatták dr. Illisz László újságírót, az Evangélikus Információs Szolgálat igazgatóját arról, miről ismerhető fel a jó hír, hogyan azonosíthatják a manipuláció jeleit, miért fontos, hogy hiteles forrásokból tájékozódjanak. Wettstein József piarista tanár, az ökumenikus diákfilmszemle főszervezője a diákfilmek készítésébe nyújtott bepillantást.- Kikerülhető-e egy diákparlamentben az aktuálpolitikai helyzet elemzése?- Nem, és nem is állt szándékunkban. A tanulókat nem kiszakítani akarjuk a világból, hanem támogatni őket abban, hogy tájékozott és felelős keresztény emberként megtalálják benne élethivatásukat. Ezért is hívtuk meg Mészáros Attila menekültügyi referenst, hogy tényekkel és adatokkal segítse a fiatalok tájékozódását és kritikai gondolkodásának fejlesztését.- Essék szó végül azokról, akiknek a munkája révén létrejöhetett a rendezvény.- A lebonyolításban nagy segítséget nyújtottak az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatói csapatának tagjai és az EPSZTI munkatársai: Deák Varga Kinga, Rozs-Nagy Szilvia, Valentínyi Erika és Sziráki György. ■ V.J. Olvastad már? Jogok és kötelességek az iskolában címmel a szeptember 13-i Evangélikus Élet ifjúsági oldalán készítettünk interjút Sziráki Györggyel. Az interneten is elérheted: http:// evangelikus.hu/sziraki-gyorgy-interju Diákparlament - diákszemmel Amikor az igazgató úr felkért, hogy vegyek részt az evangélikus pedagógiai intézet által a balatonszárszói missziói otthonban megszervezett evangélikus diákparlamenten, többféle érzés kavargott bennem. Izgatott voltam, de tartottam is tőle. Nagy kő esett le a szívemről, amikor megtudtam: nem kell teljesen egyedül mennem, mert húgomat, Annát is magammal vihetem. Nem olyan gördülékenyen indult a dolog, mint ahogyan elképzeltük: a buszok tájékoztató jellegű menetrendje és a saját szétszórtságunk miatt elkéstünk. Ennek ellenére Deák Varga Kinga, a rendezvény egyik szervezője, a pedagógiai intézet szakértője már a bejáratnál barátságos mosollyal fogadott minket vasárnap délben. Tőle kaptuk meg a programhoz járó kis ajándékokat. A kedvencünk a rendezvény narancssárga pólója lett, melyen az összes magyarországi evangélikus oktatási intézmény neve szerepel. Az üdülőben finom ebéddel vártak, majd dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa tartott előadást. Tőle elsősorban a diákjogokról hallhatunk, és minden kérdésünkre válaszolt. Ezután a Sziráki György - az evangélikus pedagógiai intézet szakértője - vezette programon csoportokra bomlottunk. Minden csoport kapott egy témát, amiről beszélgettünk, majd be kellett számolnunk róla a többieknek. Itt megtudhattuk, hogy a többi iskolában mi megy másként, mint nálunk. Estére megérkeztek az Evangélikus Hittudományi Egyetem diákjai is, akik zenés műsorral egybekötött áhítatot tartottak, aztán késő estig vidám, ismerkedős játékokát játszottunk. Ezután új barátainkkal még órákig beszélgettünk a mólón, ezért reggel kicsit nehéz volt felkelni, de nagyon megérte. Hétfő délelőtt két szekcióra bomlott a diákság, és a kísérő pedagógusok egy harmadik szekciót alkottak. Az én szekciómban a tavalyi országos diákparlamenten megfogalmazott pontokat vitattuk meg közösen. Számomra nem voltak ismeretlenek a témák, mert annak idején részt vettem azon a rendezvényen is Székesfehérváron. Délután két híres sportoló mesélte el a történetét: Szécsi Zoltán olimpiai bajnok vízilabdázó és Suba Róbert Európa-bajnok parakenus osztotta meg velünk élményeit. Wettstein József piarista szerzetes a filmkészítésről és a diákfilmekről tartott előadást. Több korábbi tanítványától is mutatott munkákat, majd aktuális versenygyőztes kisfilmeket is megtekinthettünk. Az este nagyon jó hangulatban telt el: a teológushallgatók zenekarával énekeltünk. Ezután mi a barátainkkal éjszaka még bementünk a Balatonba, együtt fürödtünk, és énekeltünk. Bár nem volt nagyon hideg a víz, mégis jólesett utána beülni a szálloda szaunájába. Éjszaka még többen sokáig beszélgettünk, néztük a csillagokat, és Patrik, a soproni küldött gitározott is nekünk a díszteremben. Kedd délelőtt még két előadás volt hátra. Annával azt gondoltuk, a kimerültségtől nem tudunk majd kellőképpen koncentrálni, ehhez képest nagyon jól éreztük magunkat. Az újságírásról dr. Illisz Lászlót, az Evangélikus Információs Szolgálat vezetőjét hallgathattuk meg, aki a tapasztalatait és sok érdekes történetét is megosztotta velünk. Mészáros Attila, az országos iroda diakóniai osztályának munkatársa a migrációról tartott előadást. Az alapvető tényéktől egészen az érdekességekig beszámolt a témáról, majd minden kérdésünkre választ adott. Végül Varga Márta, a nevelési és oktatási osztály vezetője zárta a programot. A húgommal és új barátainkkal nagyon nem akartunk hazamenni. Megállapítottuk, hogy mind maradnánk még itt pár napot, és azt is megbeszéltük, hogy mindenképpen fogunk még egymással találkozni, és tartjuk a kapcsolatot. ■ Füller Kamilla, a bonyhádi evangélikus gimnázium küldötte, 11. a osztályos tanuló
