Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-09-13 / 37. szám
4 ◄! 2015. szeptember 13. KERESZTUTAK Evangélikus Élet A pápa a menekültek befogadását szorgalmazta Ferenc pápa szeptember 6-án arra szólított fel minden európai plébániát, vallási közösséget, rendházat, hogy fogadjon be egy menekült családot, és bejelentette, hogy ebben példát fog mutatni, élen fog járni az általa vezetett római egyházközség és a két vatikáni plébánia, amelyek már „a következő napokban” megteszik ezt a lépést. A katolikus egyházfő vasárnap, az úrangyala imádság (Angelus) előtt a római Szent Péter téren több tízezer hívőnek mondott beszédet. „Magukhoz a lelkipásztorokhoz, testvéreimhez, az európai püspökökhöz fordulok most, és arra kérem őket, hogy támogassák felhívásomat minden egyházközségben” - mondta Ferenc pápa. „Annak a több tízezer menedékkérőnek a tragédiájával kapcsolatban, akik a halál elől menekülnek, háború és éhínség áldozatai, vagy úton vannak egy reménybeli szebb élet felé, az evangélium arra tanít bennünket, hogy legyünk felebarátai a legkisebbeknek és a leginkább magukra hagyottaknak, adjunk nekik kézzelfogható reményt - fogalmazott a pápa. - Amikor a párok, a családok, a közösségek, a plébániák, az országok bezárkóznak, ez belőlünk jön, és semmi köze Istenhez.” Felidézte Kalkuttai Boldog Teréz anya példáját, mert az egyház szeptember 5-én, halála évfordulóján emlékezik meg a misszióalapító apácáról. A pápa egy héttel ezelőtt hatékony nemzetközi együttműködést sürgetett a migránsok védelmében, és az osztrák autósztrádán holtan talált hetvenegy menekültért imádkozott. ■ MTI Erdő Péter nyilatkozata Kiragadták mondandója nagyobb összefüggéseiből azt a mondatot, amelyben azzal magyarázta az egyház menekültügyben tanúsított magatartását, hogy kimerítették volna az embercsempészet tényállását, ha befogadták volna a Keleti pályaudvarnál táborozó embereket - hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. „Félreértés ne essék, nem az én álláspontom volt. Azon a sajtótájékoztatón, amelyről az RTL Klub tudósított, nagyobb összefüggéseiben arról volt szó, hogy sok jogi akadálya van a menekültekkel való munkának. De arról is volt szó, hogy a jogi helyzet bizonytalansága ellenére a püspöki kar két ingatlant már kijelölt, és amennyiben lehetőség nyílik a fogadásukra, akkor mi is igyekszünk kivenni a részünket. Voltak olyan barátok, ismerősök, akik személyesen felajánlották a házukat. Én magam jártam közben egy húszlakásos háznak az ügyében. A Budapest környéki tulajdonos kifejezetten a menekültek rendelkezésére kívánta bocsátani” - fűzte hozzá a bíboros. A főpap szerint az egyház készült ingatlanokkal a menekültek fogadására, és emberei is kivették a részüket a Keleti pályaudvarnál a segélyezési munkából, csak nem magamutogató stílusban. Azzal kapcsolatban, hogy a pannonhalmi apátság már megnyitotta kapuit a menekültek előtt, Erdő Péter kijelentette: „Ez is a mi egyházunk hiteles akciója. Mindenki keresi a módját, hogy a legjobban segítsen.” !► Forrás: Index A magyar muszlimok a kormánypártok ellen Vallási tiltást, haramot hirdetett ki a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ellen a Magyar Iszlám Közösség. A haramról a pénteki tanácskozáson döntöttek - mondta el a hirado.hu-nak Bólék Zoltán, a szervezet elnöke. Az a muszlint, aki be akarja tartani a haramot, nem szavazhat a kormánypártra, nem támogathatja, nem működhet vele együtt. A Fidesz-ellenes lépés oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában rendkívül ellenségesen nyilatkozott a muszlimokról - mondta Bólék Zoltán. Hozzátette, a Korán szerint azokkal, akik a muszlimok ellen vannak, nem lehet barátkozni, nem lehet segíteni őket. A Magyar Iszlám Közösség pénteken közleményt adott ki, amelyben tudatja: megdöbbent a kormányfő kijelentésén, miszerint nem szeretne az országban nagy létszámú muszlint közösséggel együtt élni „Mikor határozta el a kvóta bevezetését, s lehetséges, hogy ez majd más vallások követőire is ki fog terjedni? Hogyan gondolja a vallásszabadság korlátozását?” - kérdezi közleményében a közösség. Bólék Zoltán szerint az is kérdés, mi lesz a Fidesz álláspontja akkor, ha a hazai muszlimoknak több gyerekük születik majd, mint a más vallású magyaroknak, és így növekszik az arányszámuk. A Magyar Iszlám Közösség korábban a Jobbikra már hirdetett haramot, a muszlimok elleni uszítással vádolva az ellenzéki pártot. Bólék Zoltán szerint a döntés a muszlint országokban felkapott hír volt, Törökországban több tucat médium foglalkozott vele, és várhatóan ez így lesz most is, hogy a keleti nyitás fontosságát sokszor hangoztató Fidesz ellen mondták ki a tilalmat. ■ MTI Pokoli állapotok a Keletinél Gyermekkorom óta ismerek egy éneket, amely egy bibliai jelenetet idéz fel a Közel-Kelet egykori országából, Palesztinából. Arról szól ez az ének, hogy emberek sokasága várt valakit, aki számukra jobb életet, gyógyulást, szabadulást hozhatott. Ez adott reménységet várakozásukban, és ez ad ma is biztonságot, békességet azoknak, akik Jézus Krisztusra várnak, és bátran hozzá menekülnek. Ez a régen hallott ének zsongott bennem, amikor autóbuszunk befutott a Baross térre. A Keleti pályaudvar előtt menekültek tömege zsúfolódott össze. Tapintható volt a feszültség. A téren százával álltak a rendőrök. Szerettem volna személyesen is megtapasztalni kislánya haját, majd ásványvizes palackból öblíti le a sampontól habzó kis fejet. Egy afganisztáni férfi lábat mos az ideiglenesen kialakított kút egyre harsogó vízfolyásában. Mások PET-palackjaikat töltik meg ivóvízzel. Nagy a tumultus a kút körül. Sok a szemét, és enyhe bűz terjeng mindenütt. Amíg a pályaudvar főbejáratánál hangos szónokok harsognak, táblákat emelve, öklüket rázva, addig lent egy kétévesforma gyermek papírjával együtt majszol egy szelet csokoládét, mellette egy még kisebb játék autót tologat önfeledten. Előkerült a labda, többen összeállnak játszani. Aztán egy másik csoportosuláson akad meg a szemem. Egy sárga ruhás rókból hangzik a tájékoztatás: „Nem mehettek Németországba. Ezt írják elő az uniós szabályok.” Táblák emelkednek a magasba, az egyiken ez áll: „Lemaradtam a családomtól.” Egy másik szír, nem értve a helyzetet, vasúti jegyét lobogtatja, és skandálja a tömeggel: „Germany, Germany...” Az egyik táblán ez olvasható: „We are under siege” - ostromról beszél, bizonyára ezért menekült el Szíriából. Több mint egy órát töltöttem a tömegben, számos felvételt készítettem, és számos tapasztalattal gazdagodtam. Áttörve magamat a rendőrkordonon, ismét buszra szállók, indulok hazafelé. Fejemben száz meg száz gondolat: amiket eddig gondoltam, és Felháborodott menekült mutatja fel menetjegyét a médiából nagyjából már ismert helyzetet. Azt hiszem, a Keleti pályaudvar aluljárója ma Európa egyik legfeszültebb pontja, ahol úgynevezett „tranzitzónaként” kijelölt területen szírek és afganisztáni arabok, afrikai menekültek fekszenek pokrócokon, alkalmi sátrakban, jó néhányan csak a puszta kövezeten. Idősek és gyerekek, teljes családok egyaránt vannak köztük. Ők most ebben a forgatagban élik mindennapjaikat. Miközben aktívan használom a fényképezőgépemet, hogy ezt az eddig soha nem látott életképet megörökítsem, egyre csak azt latolgatom magamban, miként kell fogadnom nekem, keresztyén embernek ezt a helyzetet. S amíg ezen gondolkodom, előttem játszódnak az események. Egy muzulmán édesanya a hideg csapvízben mossa meg négy év körüli lány arcfestéssel szórakoztatja a gyerekeket. Kérdezem is tőle: talán valamelyik szervezet munkása? „Nem, csak úgy lejöttem, örömet szerezni a gyerekeknek." Arrébb nagy rohangálásra leszek figyelmes: egy idősebb, szőke hajú asszony csokoládét osztogat a gyerekeknek, húszan-harmincan is körbefogják. Alig áll meg a lábán a lökdösődéstől. Mindenki kapni szeretne belőle. Távolabb egy nagy kék szatyorból körte és szilva kerül elő, két fiatal civil osztogatja. Mire odaérek, már csak az üres szatyrot fényképezhetem. Odébb egy kis fekete arab lány észrevette, hogy fényképezek - megáll, és bájosan mosolyog. Az egyik afgán sátorban idősebb asszony tekint rám kérőn. Szeméből inkább békesség sugárzik, mint gyűlölet. Érző emberek ők is - fedezem fel az amúgy is tudhatót. Fent zajlik a tüntetés, rendőri hangszóami a látottak nyomán kerekedett bennem. Sokféle véleményt hall manapság az ember, és én nem is tudtam, miként vélekedjek, majd eszembe jutott egy tegnapi előadásból: „Legyek először keresztyén, azután ember, és csak azután minden más.” A probléma megoldása a politikusok dolga; az enyém, hogy keresztyén emberként tekintsek felebarátaimra, legyenek azok szírek, afgánok, afrikaiak, és ha kell, tegyek is értük valamit. Erről szól Krisztus tanítása. A sárga ruhás fiatal lány, a szőke hajú idősebb hölgy, a kék szatyrosok minden bizonnyal „tudtukon kívül angyalokat vendégeltek meg” Ma esti imádságom csakis ez lehet: „Segíts, Uram, jól formálni a gondolataimat, miközben arra kérlek, Európa megoldhatatlannak tűnő problémáját te oldd meg, és ha kell, hát általunk." ■ Marosi Nagy Lajos KÉSZ-konferencia a Parlamentben Jubileumi, tizedik kongresszusát tartotta a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) - az 1989-ben életre hívott legnagyobb magyar keresztény civil szervezet - az Országház felsőházi termében szeptember 5-én. Az „Igazság, igazságosság, szabadság” mottóval megrendezett alkalmon Osztie Zoltán KÉSZ-elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Latorcai János kereszténydemokrata politikus, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg a rendezvényt. Ő és több előadó is érintette a migráció napjainkban megkerülhetetlen, néha egyenesen megoldhatatlannak tűnő kérdését. Beszédében szót ejtett arról, hogy a kereszténység nem egyszerűen csupán hitrendszer, hanem világnézet. Irányt mutat, de nem rekeszt ki; a kereszténydemokrácia pedig a keresztény tanítás gyakorlati leképeződése. A migránsok döntő többsége számára azonban nemcsak idegen, de egyenesen elutasítandó is a keresztény tanítás. Érdekes, hogy céljuk nem az Öböl menti gazdag országok elérése, hanem Európáé; ennek oka, hogy megkezdődött Európa iszlamizációja. Ez ellen egyetíen eszközzel, a házasság és a család intézményének erősítésével léphetünk fel. A számos prominens előadó közül protestánsként Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szólalt fel. A szabadságvágy és a Szentlélek munkája címmel tartott előadásában egyebek mellett azt emelte ki, hogy az emberben él egy belső szabadságvágy, hiszen az Isten az embert szabadnak teremtette. Úgy alkotta meg, hogy szabadon engedelmeskedjen neki, de ő elbukott. Keresztényként azt mondhatjuk, hogy a szabadság Istenhez kötődik, általa érhető el. A szabad élet az Istennel való élet; a szabad ember nem a magáé, hanem a szabadító Krisztusé, az ő tulajdona. Belső szabadsága Isten Szentlelke által formálódik. így válik lehetővé, hogy megszabaduljunk attól az érzéstől, hogy másoknak vagyunk kiszolgáltatva. A „szolgalelkűséget” felváltja az az élmény, hogy Krisztus gyermekei vagyunk. Emiatt ébredhetünk rá arra, hogy nem kell némának maradnunk, hanem bátran kiálthatunk Istenhez. Ezért adatik meg az is, hogy észrevehessük: nem nincstelenek vagyunk, hanem Krisztus örököstársai. ■ Gazdag Zsuzsanna
