Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-09-06 / 36. szám
„Magunktól csak gyűlölködni, hazudni, rombolni tudunk, és olyanokat is megsértünk, akik nálunk is sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak.” Oratio cecumenica !► 2. oldal „»Tele van a Fő utca idegenekkel!« - jött a figyelmeztetés. Majd elrettentésül három ördögarc kezdett el villogni a monitoron. Aztán egy újabb mondat: »Csak két kilométer, és rohadt jó helyen lesznek.« ...akkor már végképp kétségbeestem.” Határ menti tűnődések !► 4. oldal „Felkerestük azt a kutat, amelyet magyar és olasz katonák sokszor egyszerre látogattak. A forrás szent hely volt, a víz egyedüli használatáért egyik fél sem tett lépéseket. Felváltva töltötték meg demizsonjaikat, megkínálták egymást cigarettával.” Minden elveszhet a háborúval W 5. oldal Kétszázhúsz éves a lébényi templom !► 3. oldal Ne hagyjunk senkit az út szélén !► 4. oldal Interjú Balogh Kálmán cimbalomművésszel ► 6. oldal „Tegnap a Gyimesbe’ jártam..” 7. oldal Munkaévkezdés az egyházkerületekben tfr- 8. oldal Lelkésziktatások és ordinációk *• 3. és 9. oldal Hónapok óta érezzük, emberileg mennyire reménytelen a hazánkba tömegével érkező migránsok helyzetének kezelése. Borzalmas állapotok uralkodnak a pályaudvarok környékén, az aluljárókban és a parkokban. Valamit tenni kell - hangsúlyozta Fabiny Tamás püspök a Magyar Rádió Vasárnapi újság Lélektől lélekig rovatában augusztus 30-án. !► A menekültügyről szóló cikkeinket a 4. oldalon olvashatják Tanévnyitó Aszódon ► Több mint kétszázan voltak jelen Aszódon az evangélikus pedagóguskonferencián, amelyen megalakították az Evangélikus Pedagógusok Országos Szakmai Egyesületét, valamint megtartották a 2015/2016-os tanévet indító intézményvezetői értekezletet is. Lélekemelő összetartás - nehéz időkben Varga Márta, egyházunk országos irodája nevelési és oktatási osztályvezetőjének köszöntőjét követően Gáncs Péter elnök-püspök a pedagógusok elhívatására és felelősségére hívta fel a jelenlévők figyelmét. Előadásában dr. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke a reformáció eszmetörténeti hatásai közül a tanító egyház modelljét emelte ki: „A tanítás nemcsak a Kis káté alapján a családon belül, hanem az elemi iskolák hálózatának kiépítésével társadalmi szinten is teret kapott. Ebben Luther mint lelkész és LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Ismét összevont tanévnyitó ünnepséget tartottak Nyíregyházán az evangélikus oktatási intézmények számára augusztus 31-én, 16 órától. A Nagytemplom zsúfolásig megtelt a nyíregyházi evangélikus iskolák diákjaival, kollégistákkal és az óvoda kicsinyeivel. A szabolcsi megyeszékhelyen, az egyik legjelentősebb hazai evangélikus gyülekezet városában az óvodától a felsőoktatásig - jelen van intézményfenntartóként egyházunk. » Részletes tudósítás következő lapszámunkban Melanchthon mint tanár együttműködése meghatározó volt.” Bölcs tanárok, okos diákok címmel tartott előadást az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora. Dr. Szabó Lajos emlékeztetett: „Erőszakos parancsokkal nem lehet a hatékonyságot növelni. A mai pedagógusok felelőssége, hogy vonzó, sugárzó, őszinte hozzáállással szolgáljanak.” Dr. Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke a reformáció mai üzenetét elemezve hangsúlyozta: „Nem a 16. századot, hanem a 21. század elejét éljük, így a reformáció üzenetét a ma Mire lapunk megjelenik, már megkapták a rászoruló gyermekek az ingyenes tanszercsomagokat, amelyeket az Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) iáéi Iskolakezdés együtt! akciója keretében állítottak össze. A szervezet munkatársai és önkéntesei folyamatosan dolgoztak, hogy a Magyar Posta segítségével mind az ezer gyerekhez eljussanak a csomagok az első becsengetés előtt. A munkába a MÖS népszerű önkéntesei, Wolf Kati és Katus Attila is bekapcsolódtak. Az önkéntesek közösen pakolták fel a csomagokat a nyelvén, mai gondolkodásunkban kell keresnünk és felfedeznünk.” Dr. Fábri György, az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője friss felmérések alapján rámutatott: „Szükséges szembenéznünk azokkal a folyamatokkal, melyek egyházunk létszámbeli fogyását jelentik, ezeket azonban nemcsak megállapítanunk kell, hanem építő lépésekkel csökkentenünk, megfordítanunk.” Az iskolákban bevezetett kötelező hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatban pozitív visszajelzések érkeztek - tette hozzá. Az értekezleten ünnepélyes keretek között megalakult az Evangélikus Pedagógusok Országos Szakmai Egyesülete, amelynek elnökévé egyhangúlag Roncz Bélát, az aszódi gimnázium és kollégium igazgatóját választották meg. ■ Galambos Ádám postaautóra. A posta által kézbesített első tanszercsomagot pedig a családhoz Wolf Kati és Katus Attila vitte ki, ami külön meglepetés és öröm volt az ötgyermekes családnak. Lehel László, a segélyszervezet igazgatója köszönetét mondott annak a több tízezer adományozónak, akik az elmúlt hetekben akár csak a 1353- as hívószám egyszeri felhívásával, de hozzájárultak a MÖS célkitűzésének megvalósításához. Megerősítette: tanévkezdésig minden csomag eljut a gyerekekhez. ^ EvÉlet-infó ■ Prőhle Gergely Régóta tervezzük már, hogy újra megrendezzük a 2009 őszén első alkalommal megtartott országos presbitertalálkozót. Most, hogy végre elérkezett az idő, olyan programot állítottunk össze, amely a reformáció világtörténelmi jelenségének elemzésétől eljut egyházi, gyülekezeti életünk apró, ám jelentős részleteüg, de figyelmet fordít az egyes munkaágak jelenlegi helyzetére is. Lássuk be, nem könnyű feladat sok, igen különböző szakmai hátterű, ám a szolgálatban mindenképpen egyesülni tudó és akaró ember számára olyan programot összeállítani, amely konkrét információkkal szolgál, intellektuálisan megszólít, s egyúttal lélekemelő testvéri együttlétet is jelent. A szeptember 19-i találkozó ilyennek ígérkezik. A budapesti Tüskecsarnokban, ott, ahol egy év múlva a közép-európai protestánsok találkozóját is tervezzük, lehetőség lesz nagy tömegben együtt lenni s kisebb közösségekben beszélgetni. Igyekszünk tehát egy jól működő gyülekezet életét egy napba sűríteni, abban a reményben, hogy a reformáció kezdetének két év múlva esedékes ötszázadik évfordulójára való készülődést segíteni tudjuk. A 20i7-es év ugyanis korántsem csak az ünneplésről szól. Hallani fogunk az egyházunk működését számszerűen kifejező statisztikai adatokat, s szó lesz a gyülekezeteinkben előforduló lehetséges konfliktushelyzetekről is. E fejtegetések célja korántsem az önmarcangolás, inkább a segítségnyújtás, a kiútkeresés olyan helyzetekből, amelyek bármelyik gyülekezetünkben előfordulhatnak. Azt régóta látjuk, hogy - bár előszeretettel ismételjük, hogy az egyház a gyülekezeteiben él - egyre nagyobb felelősség hárul a missziói parancs teljesítésében az intézményeinkre. Az elmúlt huszonöt év felemás „eredménye" hogy míg az aktív egyháztagok száma drámaian csökkent, intézményeink száma nőttön-nő. Nem kétséges, hogy ez nemcsak a lelkészekre, hanem a presbiterekre is különleges feladatokat ró. A legkisebb szórványgyülekezetből is látni, ismerni kell az egyház egyre szerteágazóbb intézményi működését, hogy megláthassuk az intézményi növekedésben rejlő óriási lehetőséget, azt az adományt, hogy a rendszerváltással beállt politikai változás révén olyan eszközök kerültek a kezünkbe, amelyekkel Isten igéjének terjesztését szélesebb körben végezhetjük. Soha nem volt még nagyobb szükség oktatási, diakóniai intézményeink és gyülekezeteink szoros együttműködésére. Ebben a szellemben kell új lendületet adnunk a presbiterképzésnek is, és így kell tekintenünk az iskolai hitoktatásban rejlő lehetőségre is. Ez utóbbi gyakran nehezen megoldható feladat elé állít lelkészeket, hitoktatókat, szülőket, de persze iskolákat is. Hogy megtaláljuk a megfelelő „szereposztást”, hogy az iskolai hitoktatás ne helyettesítse, hanem segítse, kiegészítse a gyülekezetben folyó munkát, ehhez bölcs belátás, jó szervezőmunka, lelkes pedagógusok és gyülekezeti tagok szükségesek. A gyerekeinkben, a fiatal generációban rejlő reménység azonban nem lehet kellőképpen megalapozott, ha mindez nem a hagyományokra, az idősek tapasztalatára épül. Azokéra, akik bizony jelentős többségben vannak közösségeinkben. Amikor az ő helyzetükről fogunk beszélgetni, akkor a generációk összekapcsolásának, a hagyomány, az elkötelezettség átadásának lehetőségét fogjuk fürkészni. És persze beszélünk az ünnepről magáról, hiszen - nem vitás - büszkék lehetünk arra, hogy ötszáz esztendeje él a reformáció. Ezt a büszkeséget érdemes minden hivalkodás nélkül megjelenítenünk gyülekezeteinken belül és kívül, újra és újra aláhúzva, hogy a mi szeretett evangélikus közösségeinkben élő derű, bizakodás nagyon ráférne a minket körülvevő világi környezetre is. A felügyelők, presbiterek fontos hídépítők az egyház belső élete és a külvilág között: egyfajta hírvivők, sőt akár misszionáriusok is lehetnek abban a közegben, ahová őket mindennapi munkájuk szólítja. Amikor elkezdtük szeptember 19-i találkozónk szervezését, még nem sejtettük, hogy a minket körülvevő világ milyen mértékben fog megváltozni. A Magyarországra jövő migránsok áradata több mint idegenrendészeti kérdés. Az európai civilizáció s benne a keresztyén protestáns közösség sorsa egyikünk számára sem lehet közömbös. Ugyanakkor a segítségre szoruló, menedéket kérő emberhez is felebaráti szeretettel kell fordulnunk, bármely távoli tájról is érkezzék hozzánk. A segítségnyújtás kötelezettsége és a saját vallásunk, felekezetűnk, kultúránk iránti felelősség szorosan összefüggenek. Egyházunknak a menekültek támogatására indított kezdeményezése, melyhez örvendetesen sok gyülekezet csatlakozott, a felebaráti szeretet gesztusa, ám egyúttal a mi szolgálatban egyesülő lutheránus közösségünk megerősítésének lehetősége is. Amikor ily drámai erővel rajzolódik ki előttünk egy civilizatorikus mértékű változás képe, akkor mérhetjük fel igazán, hogy milyen óriási a felelősségünk a reformáció ötszáz éves születésnapjának méltó megünneplésében. Ennek jegyében hívunk és várunk szeptember 19-én a budapesti Tüskecsarnokba mindenkit, aki azt szeretné, hogy az ötszázadik évforduló ne egy végpont, hanem egy újabb kezdet lehessen az előttünk álló évszázadok evangélikusai számára is. A szerző egyházunk országos felügyelője Segélyakció az iskolakezdéshez
