Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-05-17 / 20. szám
6 -m 2015. május 17. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Séta egy „épületmisszionáriussal” Millisits Máté művészettörténésznél jártunk ► A főváros XIV. kerületében, a Hermina út 3. alatt, a Lipták-villában működik a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely. Vezetője Millisits Máté művészettörténész, nem is mellesleg gyakorló református, zsinati póttag, hetilapunk több cikkének szerzője. Szívügye az épületek - mindenekelőtt templomok - múltjának feltérképezése, védelme, a róluk szóló ismeretterjesztés. Nem véletlen hát, hogy áprilisban a Budapest 100 elnevezésű rendezvénysorozat keretében megszervezte - többek között - a zuglói százéves templomok emléksétáját, illetve ehhez kötődően kiállítást rendezett a Lipták-villában 100 éves templomok a Kárpát-medencében címmel. Millisits Máté a százéves zuglói templomok emléksétáján a jáki kápolna előtt- „Épületmisszionáriusnak” neveztem Önt. Aki egy kicsit is ismeri a mindennapjait, tudja, milyenfáradhatatlanul igyekszik felhívni a figyelmet épített környezetünk értékeire. Kérem, meséljen az április 18-án zajlott emléksétákról!- A nagy sikerű, Budapest 100 című rendezvénysorozatot idén már ötödik alkalommal hirdették meg. A szervezők célja, hogy egy hétvégén minél több olyan épület nyíljon meg az érdeklődők előtt, amely az adott évben éppen százéves. A száz évet persze kissé tágan értelmezik: van olyan ház, amelynek az alapkövét tették le száz éve, és olyan is, amelynek az avatása vagy a felszentelése történt egy évszázaddal korábban. Az első világháború miatt 1915-ben egyre kevesebbet építkeztek, így például szűkebb hazámban, Zuglóban csak két templomnak ünnepelhetjük a századik születésnapját. Az egyik az Alpár Ignác által tervezett jáki kápolna a Vajdahunyad várában, a másik a Rózsafüzér Királynéja-plébániatemplom a Thököly úton. Tágabban értelmezve a budapesti „ünnepeltek” közé tartozik a rákosligeti plébániatemplom is, úgyhogy április 18-án oda kerékpáros túrát hirdettem meg.- A zuglói emlékséta Alpár Ignác városligeti szobránál kezdődött, aztán a résztvevőka Károli Gáspár Református Egyetem Dózsa György úti épületében tekinthették meg az Ön által készített, Alpár Ignác, a magyar historizmus nagymestere című kiállítást is.- Az idén százhatvan éve született, katolikus Alpár Ignác százharminc jelentős épületet tervezett. Kilenc református és egy katolikus templom van közöttük, és az ő keze munkáját dicséri a pozsonyi evangélikus líceum, a békéscsabai evangélikus gimnázium és a nyíregyházi evangélikus elemi iskola is. Az életének és munkásságának emléket állító vándorkiállítás május végéig tekinthető meg. Az anyagot könnyen szállítható tablókra terveztük, és örömmel kölcsönadjuk bárhova, ahol szívesen kiállítanák.- Ugyanez érvényes a Lipták-villában április 23-án nyílt és május 30- ig látható, 100 éves templomok a Kárpát-medencében című kiállításra is. Hány épületet mutat be ez a molinósor?- Nyolcat, természetesen a teljesség igénye nélkül. A későbbiekben szeretném bővíteni például a fasori evangélikus templommal, amely idén száztíz éves.- A Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, Ráday Mihály valójában két kiállítást nyitott meg április 23-án.- Igen, Zsolnay Vilmos halálának száztizenötödik évfordulója alkalmából tisztelgünk a nagyszerű keramikusművész, iparos előtt A Zsolnayak pécsi és zuglói gyára című kiállítással. A két tárlat kicsit össze is függ egymással, hiszen több templom díszítőelemei készültek a Zsolnay-gyárban. Nagy örömünkre az alkalomra el tudott jönni, és vetített képes előadást is tartott az ükunoka, Mattyasovszky Zsolnay Eszter.- A kiállításmegnyitón Ön szomorúan hívta fel a figyelmet arra, hogy a napokban bontották le az Aquincum-orgonagyárat. Mit tehet ilyen helyzetben egy városvédő művészettörténész?- Megpróbálja dokumentálni az épület bontását, tudományos alapon kutatja a gyár történetét, amelyet később kiállításokon, előadásokon mutat be. A rákosfalvi Rieger-orgonagyárat 1952-ben szüntették meg, aztán a Hungária körút 77. alatt kezdte meg működését a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Orgonaüzeme, amely 1976-ban az Aquincum Orgonaüzem nevet vette fel. Ez a 2000-es évek közepéig működött. Sok templomban a mai napig az ott készült hangszeren játszanak, például a pannonhalmi és a tihanyi apátságot vagy a zuglói evangélikus templomot említhetem. Szomorú, hogy elbontják az épületet - legalább egy kis múzeum állíthatna emléket a gyárnak. De a kérdésére válaszolva hadd említsek pozitív példát is. Amikor a Bethesda-gyermekkórház Ilka utcai épületében lecserélték a szecessziós nyílászárókat, nem kis közbenjárással sikerült a helyi gyűjteményünknek megszereznie az összesét. Most felújításra várnak ezek a kincsek, majd szeretnénk kiállítani őket.- Az Evangélikus Élet hasábjain ejtsünk szót a Lipták-villa egykori tulajdonosáról is!- LiptákPál 1874-ben született békéscsabai evangélikus családba. Édesapja korai halála után ácsként kezdett el dolgozni. A Vaskapu szabályozásánál felhívták rá Baross Gábor akkori közmunka- és közlekedésügyi miniszter figyelmét. A tehetséges fiatalember tanulmányait attól kezdve a kormány támogatta - a műszaki egyetemen végzett, majd az elsők között szerzett műszaki doktorátust Magyarországon. Bár komoly műszaki karrier előtt állt, más utat választott: építési vállalkozó lett. A nevéhez olyan építészeti remekművek fűződnek Budapesten, mint például a Párizsi udvar épülete, az egykori Belvárosi Takarékpénztár székháza a Ferenciek terén vagy az Arany János utcai Goldberger-ház. Az első világháború idején ötezer főt foglalkoztató hadigyára volt, ezt később eladta. 1922-ben a Kereskedelemügyi Minisztériumban államtitkárként dolgozott. 1925-ben tervezte és építette családja számára azt a villát, amelyben most beszélgetünk. Nem sokáig élvezhette, mert a következő évben szívbetegségben meghalt. Budapest-Zugló önkormányzatának döntése értelmében 2011-ben az épület felvette építtetőjének és első tulajdonosának, dr. Lipták Pálnak a nevét. A Lipták-villa szeretettel várja az érdeklődőket az ingyenesen látogatható kiállításokra. Engem pedig a 70/673-9181-es mobilszámon lehet elérni, ha bármelyik vándorkiállítás anyagát szeretnék elkérni. ■ Boda Zsuzsa Részlet a 100 éves templomok a Kárpát-medencében című kiállításról „Rád szállnak az áldások...” Pápai gyülekezeti nap ► Ez évben is a gyülekezet minden korosztályát hívogatták a Pápai Evangélikus Egyházközség közösségépítő napjának szervezői. A programot immár harmadik alkalommal rendezték meg a pápai „lutheránus sziget” területén: az udvaron, a templomban, az iskolában és a látogatóközpontban. Múlt szombaton már kora reggel két üst mellett szorgoskodtak férfiak és asszonyok, hogy délben ízletes gulyást tálaljanak az asztalra. A nap eseményeit Müller Orsolya művelődésszervező konferálta. Unger Tamás alpolgármester is köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondta, a Pápai Evangélikus Egyházközség több évszázada maga is formálja a város arculatát, jelentékenyen hozzájárult ma ismert képének kialakításához. Egyike azon vallási közösségeknek, amelyek felismerve és felvállalva társadalmi felelősségüket, a templomok mellett óvodát, iskolát alapítottak - vagy újraalapítottak - és működtetnek. Szellemi és tárgyi értékeiket pedig gyűjteményekben vagy - napjainkban - látogatóközpontokban őrzik és mutatják be. Pápát ma is meghatározzák ezek a közösségek, a közös városi gondolkodás olykor visszafogott, máskor határozott formálói - fogalmazott az alpolgármester. Polgárdi Sándor esperes 5MÓZ 28,2-3 alapján - „Rád szállnak mindezek az áldások... Áldott leszel a városban..” - tartotta áhítatát. Olyasvalakinek az áldását közvetítjük, aki gazdagítani akar bennünket. Olyan alkalmakra, ünnepekre kapunk meghívásokat, ahol gazdagodunk őáltala - hívta föl a figyelmet. A templomi áhítatot követően Németh Sándor kántor orgonahangversenyével részesítette felejthetetlen zenei élményben a hallgatóságot. Műsorában elhangzott Johann Sebastian Bach h-moll prelúdium és fúgája, illetve a Herr Jesu Christ, dich zu uns wend’ című korálelőjáték, amely az Evangélikus énekeskönyv 279. énekének feldolgozása. Gárdonyi Zsolt zeneszerző, orgonaművész, zenetudós Hommage á Marcel Dupré című darabja a 20. századi francia zeneszerző előtt való tisztelgés, Dupré stílusát is megidézve. A záró orgonaművek Theodore Dubois késő romantikus francia zeneszerző szerzeményei voltak: In paradisum és a közismert G-dúr toccata. A templom előtti téren a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája néptánccsoportjának műsora színesítette a napot. (A csoportot Müller Anita, a művészeti tagozat vezetője készítette fel.) A gyermekek számára ezután foglalkozásokat tartottak a szomszédos Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskolában Szűcs Gábor igazgató és Tóth Beáta intézményvezető-helyettes irányításával. A felnőtteknek a Sopronból érkezett Horváth Ernő Zoltán tartott előadást Iskoláinkfelelősége a diákokért és az egyházért címmel. A gyógypedagógus, szaktanácsadó huszonöt évet töltött siket gyermekek között. (Mint a soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanára büszke arra, hogy egy nem látó diákjuk is végzett már az evangélikus teológián.) Előadásában kiemelte, hogy a pedagógusnak mindig hozzá kell tennie a személyiségét is a tananyaghoz. Az oktatási intézményekben szeretetteljes légkörre van szükség, illetve naprakész szakmai tudás, megfelelő intellektus és empátia szükséges. A finom ebédhez a borudvaron a helyi presbiterek somlai és pápai öreghegyi bort kínáltak. A nap testvéri beszélgetéssel folytatódott, s már körvonalazódott a 2016. évi rendezvény programja is. ■ PolgárdiSándor
